Sikeres
foglalás

A manapság magyar adózással foglalkozó szakemberek egyik legforróbb témája kétségkívül a vállalkozói adóterhek csökkentését célzó, 2026-ra bejelentett 11 pontos csomag. Ez nem csupán néhány adminisztrációs könnyítést jelent, hanem stratégiai jelentőségű változásokat is hozhat, amelyek gyökeresen átírhatják a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) pénzügyi tervezését.

Nézzük melyek ezek!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött megállapodás eredményeként a Kormány egy olyan 11 pontos adócsökkentési és bürokrácia-visszavágási csomagot jelentett be, amelynek célja a hazai kisvállalkozások megerősítése és versenyképességük növelése. Becslések szerint ez a csomag 80-90 milliárd forint értékű könnyítést jelenthet a vállalkozások számára, és mintegy 230 ezer céget érint kedvezően.

1. Az alanyi áfamentesség küszöbének emelése

A legszélesebb körben várt változás az alanyi adómentesség (AAM) értékhatárának fokozatos emelése. Ez a rendelkezés kritikus a legkisebb vállalkozások számára, mivel jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket és növeli a versenyképességet:

• 2026-ban a jelenlegi 18 millió forintról 20 millió forintra emelkedik az értékhatár.
• 2027-ben 22 millió forintra nő.
• 2028-ban 24 millió forintra emelkedik.

Ez a lépcsőzetes emelés tízezreket mentesíthet az ÁFA-bevallási és -fizetési kötelezettség alól.

2. Kedvezőbb szabályok az átalányadózók számára

Az egyéni vállalkozói szféra is érezhető enyhülést kap. Az átalányadózók esetében a jelenleg 40%-os általános költséghányad növekszik:

• 2026-ban 45%-ra emelkedik.
• 2027-ben 50%-ra nő.

Ez a változás közvetlenül csökkenti az átalányban megállapított jövedelmet és a fizetendő adót, mintegy 110 ezer adózót érintve.

3. Szocho és KIVA: célzott könnyítések

A csomag további, kulcsfontosságú elemei a kis- és középvállalatokat érintik:

• Szociális hozzájárulási adó alapcsökkentés: Megszűnik a főállású egyéni vállalkozók minimum szocho-alapjára vonatkozó 112,5%-os szorzó. Ez a változás jelentős mértékben enyhíti a minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetendő közterheket, nagyjából 140 ezer vállalkozót segítve.
• Kisvállalati adó körének szélesítése: A KIVA választási, illetve a KIVA alatti maradás feltételei jelentősen lazulnak. A belépési és megszűnési értékhatárok megduplázódnak, így a nagyobb, jelenleg középvállalati kategóriába tartozó cégek is választhatják a 9%-os kulcsú, egyszerűbb adózási formát. Ez hozzávetőlegesen 3–5 ezer társaságot érint.

4. Adminisztrációs könnyítések és beruházási ösztönzők

A kormány kiemelt figyelmet fordít az adminisztrációcsökkentésre is:

• Egyszerűsített adatszolgáltatás: Csökken az egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága.
• Mikrogazdálkodói egyszerűsítés: Emelkednek bizonyos könyvelési és bevallási értékhatárok, ami megkönnyíti a legkisebb gazdálkodók életét.
• Célzott TAO kedvezmények: Nő a társasági adó rendszerében elérhető K+F (kutatás-fejlesztés) tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények mértéke, valamint új, célzott beruházási adókedvezmények válnak elérhetővé (pl. barna- és tisztapiaci beruházásokra), ezzel ösztönözve a fejlesztéseket és modernizációt.
• Jövedéki adó halasztása: Az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja fél évvel, 2026. július 1-jéig tolódik, ami rövid távon segíti a vállalkozások működési költségeit.

Szakértői összegzés és jogszabályi háttér

Ez a csomag világosan jelzi, hogy a kormány prioritása a KKV szektor támogatása és a gazdasági növekedés serkentése a kedvezőbb adózási környezet kialakításával. A lépcsőzetes bevezetés lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy időben felkészüljenek az új szabályokra és optimalizálják adóstratégiájukat 2026-tól.

Fontos hangsúlyozni, hogy az itt ismertetett intézkedések jelenleg a kormány és a kamara közötti megállapodás részét képezik, és jogszabálytervezetként kerültek beterjesztésre az Országgyűlés elé. Az intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslat (például a T/13110. számú Törvényjavaslat a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről) részletes vizsgálata és elfogadása után válnak végleges jogszabállyá, amelyet a Magyar Közlönyben történő kihirdetés tesz hivatalossá. Bár a bejelentés tartalma és a benyújtott javaslatok nagyrészt megegyeznek, az adótervezés során mindig a kihirdetett Magyar Közlöny tartalmát kell alapul venni.

Javasoljuk, hogy a vállalkozások már most kezdjék meg a 2026-os adótervezést a várható változások figyelembevételével!

‍