KÖNYVELÉS - ADÓZÁS - JOG EGYETLEN KÉZBEN

📢 Felröppen a hír, hogy emelkedhet a KATA — és másnap már áremelést hirdetnek a fodrászok. Még törvénytervezet sincs az Országgyűlés asztalán, mégis azonnal drágul a szolgáltatás. Miért?

Az a feszült másodperc, amikor a terminál borravalót kér — miközben már ott van a számlán a 12%-os szervízdíj. Fizess? Ne fizess? És egyáltalán: minek fizetnéd az egyiket, ha most a másikat is várják?

Az idei évtől megemelkedtek a cégautóadó tételek, a plug-in hibridek adómentessége kifut, és egyetlen vámtarifaszám félreértelmezése simán elviheti az egész ÁFA-levonási jogot.

Egy kivitelezési szerződés nem papírmunka — hanem az egyetlen dolog, ami megvéd, ha vita van a pótmunkák elszámolásáról, a fizetési határidőkről vagy az áfakulcsról.

A fejlesztési adókedvezmény a magyar adórendszer egyik legerősebb eszköze: a fizetendő társasági adódat akár 80%-kal csökkentheted — és nem egyetlen évben, hanem legfeljebb 13 adóéven keresztül.

Sokan azt hiszik: ha havonta fizeted a bérleti díjat, az egyszerűen lekönyvelhető költségként. De ha a szerződésben ott van, hogy a futamidő végén átszáll rád a tulajdonjog — az a NAV szemében már nem bérlet, hanem zárt végű lízing. És ez alapjaiban más adózási és számviteli következményekkel jár.

Kézi nyugtatömböd van, vagy számlázóból adsz nyugtát? Akkor ez most neked szól! Szeptember 1-jétől alapjaiban változnak a szabályok: belép az általános nyugtaadat-szolgáltatás és az e-nyugta rendszere

Sok cégvezető él abban a hiszemben, hogy a házipénztár egyenlege csak egy szám a könyvelési papírokon. A valóság viszont az, hogy a NAV élesben elindította a célzott ellenőrzéseket, és a revizorok már nem az íróasztal mögül elemezgetnek, hanem megjelenhetnek a székhelyeden!

🚨 „Ráérünk még, a kézi nyugta úgyis megmarad…” – Ugye Te nem esel ebbe a veszélyes tévhitbe? 💸

A legtöbben azt hiszik, hogy az Európai Unió új digitális áfareformja (a ViDA) csak a webáruházakat és a kézzelfogható termékeket érinti. Óriási tévedés!

Cégvezetőként biztosan benned is felmerült már a kérdés: hol húzódik a határ a munka és a felhőtlen szórakozás között az adóhatóság szemében? És ami még fontosabb: pontosan mennyibe fog ez kerülni a cégnek?

Ha fodrász, szerelő, masszőr, taxis, szálláshely-szolgáltató vagy és eddig papíralapú nyugtával vagy hagyományos pénztárgéppel dolgoztál - így is rád vonatkozik az új szabály, még ha eddig mentes voltál is az online kassza alól!

2026 óta a munkaügyi hibák már nem csak bírságot jelentenek a gazdáknak: közvetlenül elvehetik az agrártámogatás egy részét, vagy súlyosabb esetben az egészét.

"Bejelenthetem EFO-ra a sofőrt, ha gyorsan kell valaki egy külföldi fuvarhoz?" - Ha igennel válaszoltál, állj meg egy percre.

Ha webshopot üzemeltetsz, akkor most nagyon figyelj, mert napokon belül egy komoly jogi és informatikai mérföldkőhöz érkezünk.

Ha a céged termékeket gyárt, importál, csomagol vagy forgalmaz, akkor ez a jogszabály Téged is közvetlenül érint.

„Lóg a dolgozó? Elég, ha átírom a szerződését órabérre?” vagy „Kötelező előre szólni a reggeli szondáztatás előtt?

„Milyen elviselhetetlen a főnököm...” – Ártatlan kirohanás a kávészünetben, vagy egyenes út az azonnali hatályú felmondáshoz?

Az EU történetének legnagyobb áfareformja a kapuk előtt áll. A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium már közzétette a hivatalos koncepciót, amely alapjaiban írja felül a cégek mindennapjait.

Senki sem szeret egy olyan ködös hídon átkelni, amelynek nem látszik a túloldala. Pontosan ilyen bizonytalanságot érezhetnek az üzleti partnerek és a hatóságok is, ha egy vállalkozás kikerül a KOMA (Köztartozásmentes Adatbázis) nyilvántartásából.

Az algoritmusok ma már az orvosi diagnózisoknál és a bonyolult adóoptimalizálásoknál is besegítenek. De mi történik, ha a technológia – amelynek folyamatait néha még a fejlesztők sem látják át – téved?

Októbertől felnőttkorba lép a hazai kriptopiac. Az MNB új ajánlása szigorú banki szintű szabályokat hoz a szolgáltatóknak – és nagyobb biztonságot neked.

Május 31. nemcsak a határidőről szól, hanem az igazság pillanatáról is. Adószakértőként látjuk: a legnagyobb veszélyt sokszor egy irreális házipénztár-egyenleg jelenti.

Közeleg a május 31., a céges beszámolók leadásának bűvös határideje. De mi van akkor, ha a tulajdonosok vitáznak, és nem szavazzák meg a dokumentumot?

Szeretsz pár száz forintért telefontokot vagy apró kiegészítőket vadászni Ázsiából? Akkor van egy fontos (és sajnos elég drága) hírünk: 2026. július 1-jétől alapjaiban változik meg az online vásárlás.

Február elején meg kellett volna kapnod a jövedelemigazolásodat, de sehol semmi? Ne várd meg a május 20-i határidőt az utolsó pillanatig! 🛑💸

A pályázatíró fűt-fát ígér a pontszámokért, a könyvelő pedig csak fogja a fejét a realitások miatt. Az eredmény? Egymásra mutogatás és felesleges stressz.

Könyvelőként és adótanácsadóként a mi feladatunk most nem az, hogy „eladjuk” az adófizetés kényszerét. Ehelyett egy olyan tudatos vezetői magatartást mutatunk, amelyet érdemes utánozni: ez a TAO-felajánlás

A kriptovaluta nem pénz (számvitelileg), a profit viszont azonnal adózik. 2026-ban a MiCA rendelet már nem választás, hanem kötelező keretrendszer minden KKV-nak.

Ön még mindig napokat vár egy-egy postán érkező szerződésre? 2026-ban a tinta már csak emlék, a digitális aláírás pedig nem hóbort, hanem a KKV-k valódi szuperereje!

A 2,5 tonna feletti furgonok világa 2026. július 1-jével végleg megváltozik. Tachográf, szigorú pihenőidő-szabályok és komplex munkaügyi megfelelés vár minden cégre.

Viharos időkben nem elég csak a mérlegfőösszeget figyelni, a horizontot is látni kell: a geopolitikai feszültségek közvetlenül veszélyeztetik a KKV-k készpénztartalékait. Az arany és az ezüst ma már nem csupán csillogó befektetés, hanem stratégiai „biztosítási kötvény”, amely stabilitást nyújt a papírpénzbe vetett bizalom megrendülésekor. Legyen szó fizikai nemesfémről vagy tőzsdei eszközökről, a tudatos cégvezetés alapja a kockázatok megosztása és a több lábon álló vagyonkezelés. Mi a Szetei Consultingnál segítünk, hogy megtakarításai ne csak túléljék a piaci hullámokat, hanem sziklaszilárd alapot adjanak vállalkozása jövőjének.

A napokban feltárt NAV-eset rávilágított, hogy a „kreatív” és olcsó könyvelés nem kiskapukat nyit, hanem egyenes utat jelent a hatósági feketelistára és a teljes anyagi felelősségre vonáshoz. Egy valódi könyvelő nem csupán adatrögzítő, hanem az Ön cégének első számú védelmi vonala és stratégiai tanácsadója. Ne várja meg, amíg a könyvelője hanyag munkája miatt az Ön magánvagyona és szabadsága kerül veszélybe! Forduljon szakjogászhoz, és tegyük rendbe vállalkozása sorait, mielőtt a NAV írná meg a következő fejezetet!

Ma 2026. március 19-ét írunk. Kevesebb mint nyolcvan nap választ el minket az európai munkaerőpiac egyik legjelentősebb szabályozási fordulatától, az (EU) 2023/970 bértranszparencia-irányelv hazai élesedésétől. Szakértőként azt tapasztalom, hogy sok cégvezető még mindig abban a hitben él, hogy ez a szabályozás csupán a multinacionális vállalatok belső jelentéstételi nyűgje lesz. Ez a vélekedés azonban nemcsak téves, hanem üzletileg is rendkívül veszélyes.

Március 19-ét írunk, ami azt jelenti, hogy az adózási naptár egyik legfontosabb időszakába léptünk: néhány napja, március 15-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elérhetővé tette a 2025-ös évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet. Fontosnak tartom, hogy tisztán lássunk a teendők között, hiszen a határidők tartása és a kedvezmények érvényesítése komoly összegeket hagyhat a családi kasszában.

Ebben a bejegyzésben egy olyan jelentős adójogszabályi változást járunk körbe, amely alapjaiban írja felül a céges vendéglátás és reprezentáció költségeit 2026-ban. A 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet célja egyértelmű: a hazai turizmus és vendéglátás versenyképességének növelése a gazdasági nehézségek ellensúlyozására. Nézzük meg mit jelent ez a vállalkozások számára:

Ha van valami, amitől a vállalkozók és a könyvelők haja is égnek áll, az az időszakos elszámolású ügyletek (pl. bérleti díjak, könyvelési díj, havi átalánydíjas karbantartás) áfa-teljesítési időpontjának meghatározása. Egy rosszul beírt dátum az áfabevallásban, és máris jöhet az önellenőrzés vagy a bírság.

A 2025-ös év végén elfogadott jogszabályi változások értelmében 2026-tól a tartós megbízások adminisztrációja és járulékfizetési logikája jelentős mérföldkőhöz érkezik. A cél a digitális átállás felgyorsítása és a járulékalap-megállapítás egyszerűsítése.

Hiába a Bankszövetség hangos tiltakozása és a digitalizáció melletti érvek, a kormány döntött: a 2014 óta mozdulatlan 150 000 forintos ingyenes készpénzfelvételi limit a múlté. 2026-tól jelentősen több pénz maradhat a zsebünkben – legalábbis ami a banki költségeket illeti.

A legtöbb vállalkozói beszélgetésen, ha szóba kerül a bérfizetés, hamar előkerül a cinkos kacsintás: „Mindenki minimálbérre jelent be, a többit meg megoldjuk máshogy.” Sokan ezt a magyar valóság részeként, egyfajta szükséges rosszként, vagy ami még rosszabb, élelmes „adóoptimalizálásként” kezelik. Gazdasági büntetőjogászként azonban kötelességem felhívni a figyelmet: ez nem ügyeskedés, hanem súlyos bűncselekmény. A tegnapi hírek pedig kristálytisztán megmutatták, mi a tét.

Ahogy azt korábban már jeleztük, a vállalkozások adóterheit érintő, 11 pontos csomag a szakma egyik legfontosabb témája az utóbbi időben. A múlt héten még a törvényjavaslat várható hatásairól írtunk, most azonban a helyzet jogi értelemben is véglegessé vált: a törvény megjelent a Magyar Közlönyben mint a 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről.

Külföldi állampolgárként dolgozol Magyarországon? Bár a magyar adórendszer számos kedvezményt kínál, 2025. január 1-től jelentősen szigorodtak a hozzáférés szabályai. Adószakértőként röviden összefoglaltam, melyek az új, többlépcsős jogosultsági feltételek, hogy elkerüld a későbbi adóhiányt.

A Vinted (és társai) használata mára alapvetés lett: ami neked felesleges porfogó, másnak kincs. De mikor válik a gardróbürítés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára is érdekessé? 2025-ben az adatcserés egyezmények miatt a hatóság élesebben lát, mint valaha. Tisztázzuk a játékszabályokat, szakértői szemmel, de érthetően.

A munkabér nem csak az alapbérből áll. Akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon állsz, tisztában kell lenned azzal, hogy a „speciális” időszakokban végzett munka extra díjazást von maga után. A 2025-ös évben is a Munka Törvénykönyve (Mt.) diktálja a szabályokat, de a gyakorlati alkalmazás sokszor bonyolultabb, mint elsőre látszik. Nézzük a legfontosabbakat, szakmai szemmel, de érthetően.

A manapság magyar adózással foglalkozó szakemberek egyik legforróbb témája kétségkívül a vállalkozói adóterhek csökkentését célzó, 2026-ra bejelentett 11 pontos csomag. Ez nem csupán néhány adminisztrációs könnyítést jelent, hanem stratégiai jelentőségű változásokat is hozhat, amelyek gyökeresen átírhatják a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) pénzügyi tervezését.

Adószakértőként és könyvelőként az egyik leggyakrabban feltett kérdés, amivel az utóbbi években találkozom, valahogy így hangzik: "Figyelj, minden számláról megy adat a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az Online Számla rendszerbe, nem? Akkor miért kell nekem még külön PDF-ben vagy papíron is leadnom ugyanazokat? Nem tudod egyszerűen letölteni onnan az egészet?"

Ma egy olyan témát hoztam, ami valószínűleg neked is megdobogtatja a szíved, ha vállalkozó vagy: filléres, fix kamatozású hitelekről van szó, amikkel végre levegőhöz juthatsz, vagy belevághatsz abba a régóta halogatott fejlesztésbe. Nap mint nap látom az ügyfeleimen, hogy a kiszámíthatatlan költségek, a magas energiaárak és az infláció mennyire megnehezítik a tervezést. Éppen ezért óriási hír, hogy a kormány a KAVOSZ-szal (ők menedzselik a Széchenyi Kártya Programot) karöltve egy komolyat csavart a hitelfeltételeken.

A digitális ügyintézés világában néha úgy érezhetjük magunkat, mintha egy folyamatosan változó labirintusban bolyonganánk. Két olyan alapvető eszköz is komoly átalakulás előtt áll, amit eddig szinte nap mint nap használtunk: az ÁNYK és az AVDH.

A digitális világban a képernyő előtti munkavégzés szinte elkerülhetetlen. De mi a teendő, ha a munkavállaló látása megromlik, és szemüvegre van szüksége a munkájához? Munkáltatóként mikor kötelező és mikor lehetséges a szemüveg, kontaktlencse költségeit átvállalni, és mindezt hogyan tehetjük meg adómentesen? Adószakértőként járom körbe a legfontosabb kérdéseket.

Adószakértői praxisomban egyre gyakrabban találkozom azzal a helyzettel, hogy egy munkavállaló a saját, magán bankkártyájával fizet ki egy céges kiadást. Legyen szó egy gyors online szoftver-előfizetésről, egy hirtelen szükségessé váló irodaszer-beszerzésről vagy egy üzleti ebédről, a helyzet praktikusnak tűnhet, de a háttérben komoly jogi és számviteli kérdéseket vet fel. A tapasztalatom azt mutatja, hogy sok könyvelő is bizonytalan a helyes eljárásrendet illetően, ami adókockázatot hordoz magában. Tegyünk rendet a témában!

Az OnlyFans és hasonló platformok térhódításával egyre több magyar tartalomkészítő számára nyílik meg egy új bevételi forrás. Ezzel párhuzamosan azonban rengeteg tévhit és félinformáció is kering a köztudatban az itt szerzett jövedelmek adózásáról. A téma pedig égetően aktuális: csak az elmúlt egy hét alatt három ügyfél keresett meg azzal, hogy a NAV-tól kaptak felszólítást – jellemzően a 2021-es elmaradt adókötelezettségeik önellenőrzésére –, vagy már el is indult ellenük a jogkövetési vizsgálat a platformról származó jövedelmeik miatt. Adószakértőként célom, hogy eloszlassam a ködöt, és egyenes, közérthető útmutatást adjak a helyes és jogszerű adózási gyakorlatról, elkerülve a kellemetlen meglepetéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben.

Szuper bevételi forrás egy ingatlan kiadása, legyen szó hosszabb távú bérletről vagy a turisták körében népszerű rövid távú, pár napos tartózkodásról. Bármelyik utat is választod, a bevétel adóköteles, és a szabályok útvesztőjében könnyű eltévedni. De ne aggódj, segítünk rendet tenni! Ebben a bejegyzésben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat a NAV 2025-ös információs füzete alapján.

Adószakértőként nap mint nap találkozom az adózás útvesztőivel, és látom, mennyi fejtörést okoznak a folyamatosan változó szabályok. Most egy olyan témát hoztam, ami előbb-utóbb mindenkit érinteni fog, aki a kereskedelemben vagy a szolgáltatóiparban dolgozik: ez pedig az e-nyugta.

Adószakértőként nap mint nap tapasztalom, hogy a legtöbb vállalkozó számára a számlázás egy szükséges, ám gyakran bosszantó feladat. Sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal, ami komoly problémákhoz vezethet. Pedig a helyesen kiállított számla nemcsak egy papír, hanem egy hivatalos okirat, ami a vállalkozásod pénzügyi és jogi megbízhatóságának alapja. Ebben a bejegyzésben közérthetően végigvezetlek a legfontosabb tudnivalókon, hogy a jövőben magabiztosan állíthasd ki a bizonylataidat.

Ha webshopot üzemeltetsz vagy online piactéren értékesítesz az EU-n belül, akkor biztosan neked is meggyűlt már a bajod a különböző országok áfaszabályaival. Kinek, mikor, mennyi áfát kell számlázni? Melyik országban kell adóbevallást benyújtanom? Pánikra semmi ok! Azért vagyok itt, hogy segítsek eligazodni az Egyablakos Rendszer (One-Stop-Shop, röviden OSS) világában, ami pont azért jött létre, hogy megkönnyítse az életed.

Vállalkozóként biztosan te is folyamatosan azon agyalsz, hogyan optimalizáld a céged adózását. A KIVA, azaz a kisvállalati adó neve pedig szinte biztos, hogy felmerült már benned is, mint egy egyszerűbb, kedvezőbb alternatíva. Gyakran hallani, hogy „válaszd a KIVA-t, mert egyszerűbb és jobban megéri”. De vajon tényleg ennyire fekete-fehér a helyzet?

Ha a vállalkozásod a 2024-es év során egy másik európai uniós tagállamban olyan költségeket számolt el, melyek után helyi általános forgalmi adót (áfát) fizettél, akkor 2025. szeptember 30-ig nyújthatod be a visszaigénylési kérelmedet. Ezt az eljárást nevezzük ELEKÁFA-nak.

Adószakértőként az a feladatom, hogy a bonyolult szabályokat érthetővé tegyem számodra. A korábbi ígéretekhez híven megjelent a végleges törvényszöveg a három gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességéről, ami 2025. október 1-jén lép hatályba. Nézzük a hivatalos részleteket!

Vállalkozóként pontosan tudod, hogy a cash flow a céged éltető eleme. Éppen ezért, ha ÁFA-visszaigénylésről van szó, egyáltalán nem mindegy, mikor és hogyan jutsz a pénzedhez. A folyamat néha útvesztőnek tűnhet, de ne aggódj, adószakértőként segítek eligazodni! Ebben a blogposztban közérthetően, a legfrissebb, 2025-ös szabályok alapján vesszük át, mire kell figyelned, hogy a lehető leggyorsabban lásd a pénzt a számládon. Az alapinformációkat egy korábbi, „Aprópénz” Adózási Hírlevélből vettük, de a mai napon hatályos jogszabályok fényében frissítettük és ellenőriztük azokat.

Adószakértői szemmel egy gyakori, de veszélyes gyakorlatról. Cégvezetőként, tulajdonosként könnyen abba a hibába eshetsz, hogy a vállalkozásod pénzét a sajátodként kezeled. Hiszen keményen megdolgoztál érte, a tied a cég, így a pénz is, nem? Egy gyors készpénzfelvétel a céges számláról egy magáncélú kiadásra, egy elfelejtett számla a zsebedből fizetve – ismerős helyzetek, melyek azonban komoly adókockázatot rejtenek. Nem az a célom, hogy ijesztgesselek, de adószakértőként kötelességem rávilágítani: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyre élesebben látja ezeket a tranzakciókat, a következmények pedig fájdalmasak lehetnek.

Adószakértőként az a célom, hogy érthetően és pánikkeltés nélkül hívjam fel a figyelmedet azokra a buktatókra, amik komoly fejfájást (és pénzügyi terhet) okozhatnak neked és a cégednek. Ma egy olyan témáról írok, amivel a praxisom során sajnos egyre többször találkozom, és ami sok jóhiszemű vállalkozót hoz nehéz helyzetbe. Ez pedig nem más, mint a törölt adószámmal rendelkező, de látszólag még működő üzleti partner esete.

Lehet, hogy te is felhúztad a szemöldököd a napokban, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kaptál értesítést. Ne aggódj, nem vagy egyedül! A hivatal ugyanis egy új adategyeztetési eljárást indított, ami azokat a vállalkozókat célozza, akik bár az online számlaadatok alapján rendelkeztek forgalommal egy adott időszakban, mégis „nullás” áfabevallást adtak le.

Tudom, hogy a napjaidat a kőműveskanál, a tervrajzok és az ügyfelekkel való egyeztetés tölti ki. A papírmunka sokszor nyűg, de van két dolog, amin szó szerint a vállalkozásod jövője múlhat: a kamarai nyilvántartás és a kötelező felelősségbiztosítás. Lehet, hogy most legyintesz, de hidd el, a hatóság nem fog. Nézzük át, mit kell tudnod, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések!

Tényleg mindenről számlát kell kérned? Vállalkozóként biztosan te is hallottad már ezerszer: "mindenről kérj számlát, mert csak azt tudja lekönyvelni a könyvelő!" Ez a gondolat annyira belénk ivódott, hogy szinte reflexből kérjük a számlát minden apróságról. De mi van akkor, ha a partnered nem tud adni, vagy egyszerűen olyan kiadásod van, amiről nem is létezik számla? Akkor buktad a költségelszámolást? A jó hír: egyáltalán nem! Ebben a blogban lerántjuk a leplet erről a tévhitről, és megmutatjuk, hogy a könyvelés világa sokkal rugalmasabb, mint gondolnád. Végig vesszük, hogy a számlán kívül milyen más papírokkal tudod teljesen szabályosan igazolni a kiadásaidat.

A számviteli folyamatok digitalizációja Magyarországon alapvetően átstrukturálja a vállalati jogi kockázatokat és a vezetői felelősséget. Jogászok, adószakértők számára e változások megértése a szakszerű ügyfélkiszolgálás elengedhetetlen feltétele lett. Az átalakulást a jogalkotói kényszer (a NAV adatközpontú stratégiája), a hatékonyságnövelési igény (a CFO-k MI-alkalmazásai) és a technológiai evolúció (FinTech és felhőalapú szolgáltatások) hajtja.

Ha van egy céged, vagy te magad vagy a vállalkozó, akkor folyamatosan keresed a hatékony és rugalmas működés kulcsát. Ez így van rendjén! Amikor egy új feladatra kell embert találnod, szinte azonnal felmerül a kérdés: alkalmazottként vedd fel munkaviszonyba, vagy bízd a feladatot egy külsős szakértőre megbízási szerződéssel? A döntés csábítóan egyszerűnek tűnik. A megbízás rugalmasabb, kevesebb adminisztrációval jár, és első ránézésre költséghatékonyabb lehet. De mi a helyzet a buktatókkal? Egy rosszul megválasztott jogviszony ugyanis komoly fejfájást és egy NAV-ellenőrzés során akár milliós bírságot is eredményezhet.

A 2025-ös év a magyar kriptopiacon a paradoxonok ideje. Miközben a világot az intézményi befektetések és a támogató szabályozói környezet hajtja, itthon egy furcsa kettősség alakult ki: egyrészt élvezhetjük európa egyik legkedvezőbb adózási rendszerét, másrészt szembe kell néznünk egy frissen bevezetett, ijesztőnek tűnő büntetőjogi szabályozással. Sokan úgy érzik, az állam egyik kezével ad, a másikkal elvesz. De mi az igazság? Valóban börtön fenyegeti a befektetőket, és tényleg létezik egy rejtett adóparadicsom a cégek számára? Adószakértőként, jogászként a feladatom, hogy a felszínes ellentmondások mögé nézzek, és segítsek megérteni a valós helyzetet.

Cégvezetőként nap mint nap azon dolgozol, hogy a vállalkozásod sikeres és növekvő pályán maradjon. Tudom, hogy ez rengeteg energiát felemészt. A törvényes működés és a pénzügyi stabilitás mellett azonban egyre nagyobb figyelmet kell fordítanod egy láthatatlan, de annál hatékonyabb partnerre a túloldalon: a NAV mesterséges intelligenciájára (MI). Adószakértőként azt tapasztalom, hogy sok KKV-vezető még mindig nem méri fel teljesen, milyen mértékben változtatta meg a digitális adatszolgáltatás és az MI az adóellenőrzések világát. Ne aggódj, nem vagy egyedül! Azért vagyok itt, hogy segítsek megérteni a rendszert. A kérdés ma már nem az, hogy a NAV lát-e mindent, hanem hogy az általa látott adatokból milyen következtetéseket von le. Nézzük meg együtt, hogyan működik ez az egész, mire érdemes felkészülnöd, és melyek azok a belső lépések, amikkel megelőzheted a kellemetlen meglepetéseket!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a minap egy rendkívüli méretű, a Budapesti Nagybani Piacot is érintő bűnügyről számolt be. Három, szervezetten működő bűnözői csoport összesen 11,5 milliárd forint adót csalt el, melynek oroszlánrésze, közel 10 milliárd forint, a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemhez köthető. Gazdasági büntetőjogra szakosodott jogászként érdemes mélyebben is elemezni ezt az esetet, levonni a tanulságokat és felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban ismét egy jelentős, másfél milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben működtetett számlagyárat számolt fel. Gazdasági büntetőjogi szakjogászként az eset nem csupán a sikeres akció miatt érdemel figyelmet, hanem mert tűpontosan megvilágítja a NAV nyomozóhatósági munkájának fejlődését és azokat a modern felderítési technikákat, amelyek 2025-re a gazdasági bűnözés elleni küzdelem alapköveivé váltak. Az ügy részletei kiválóan demonstrálják, hogyan ötvözi a hivatal a klasszikus nyomozati cselekményeket a legújabb digitális és adatelemzési eszközökkel.

A magyar parlament a közelmúltban fogadta el azt az új adócsomagot, amely számos, eddig csak veszélyhelyzeti rendeletekben szereplő szabályt emel törvényi szintre, és jelentős változásokat hoz a gazdaság szinte minden szereplője számára. Az ICT Europa szakértői elemzése alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek érintik a társasági adót, az áfát, a személyi jövedelemadót és a szektorális különadókat is. A kormányzati szándék szerint a törvény célja az adminisztráció egyszerűsítése, az uniós jogharmonizáció és a hosszú távú adópolitikai célok elérése. Lássuk, mit jelentenek a változások a gyakorlatban!

Szezonális munka, beugrós feladat, pár napos kisegítés? Sokan ismerik és használják erre az egyszerűsített foglalkoztatást, vagyis az EFO-t. A neve csalóka, mert bár egyszerűbbnek tűnik a hagyományos munkaviszonynál, a szabályai igen szigorúak. 2025-ben pedig több fontos változás is történt, ami munkavállalóként és munkáltatóként is érint téged.

A nyár a pihenésről, a feltöltődésről és a családi élményekről szól. De mi lenne, ha a kikapcsolódás költségeihez a munkahelyed is hozzájárulna? Sokan nem is tudják, de egy cégnek számos lehetősége van arra, hogy támogassa a munkavállalók nyaralását, gyermekeik táborozását vagy kulturális programjait – mindezt úgy, hogy közben adókedvezményeket is igénybe vehet. Lássuk, milyen formában segíthet a főnököd, hogy a pihenés tényleg pihentető legyen!

Amikor egy gazdasági társaság ingatlan bérbeadásával foglalkozik, felmerül a kérdés, hogy a bérbe adott ingatlan telephelynek minősül-e, ha igen, kinek a szempontjából, valamint milyen bejelentési kötelezettségekkel jár ez. Fontos elkülöníteni az adózási és a cégnyilvántartási szempontokat, mivel a telephely fogalma eltérően értelmezhető a különböző jogszabályok szerint.

Ha vállalkozó vagy, 2025. július 1-től a gáz- és villanyszámláid kizárólag elektronikusan érkeznek. A valódi kihívás azonban nem a számlák fogadása, hanem az, hogy hogyan tárolod őket szabályosan. Egy egyszerű mentés a számítógépedre vagy egy felhőbe már nem elég, és súlyos, milliós bírsághoz vezethet. Ez a rövid összefoglaló segít neked elkerülni a buktatókat.

Vállalkozóként tudod, hogy a céges autó nemcsak hasznos, de komoly költség is. Az adózása pedig egy valóságos útvesztő. De ne aggódj, segítünk eligazodni! A lényeg, hogy okosan válassz járművet és finanszírozást, mert ezzel milliókat spórolhatsz.

Felkészülten a nyárba – Új korszak a magyar KKV-k életében A 2025-ös év közepe nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy jelentős jogszabályi csomag hatálybalépésének napja, amely a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) működésének három kulcsfontosságú területét is mélyen érinti: a munkaerő-gazdálkodást, az adminisztratív folyamatokat és a családtámogatási rendszeren keresztül a munkavállalók anyagi helyzetét. A változások főbb pillérei a következők: Családbarát adórendszer: A jogszabályok középpontjában a gyermeket nevelők anyagi helyzetének javítása áll a családi adókedvezmény jelentős emelésével és a gyermekgondozási ellátások adómentessé tételével. Ez közvetlen hatással van a KKV-k bérpolitikájára és munkaerő-megtartó képességére. Digitalizáció és adminisztráció-csökkentés: Az e-nyugta rendszerének lépcsőzetes bevezetése, bár halasztásokkal, de egyértelműen a digitális, papírmentes és a NAV felé automatizált adatszolgáltatás irányába tereli a vállalkozásokat. Foglalkoztatás szabályozása: Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak szigorítása a visszaélések visszaszorítását és a rendszer átláthatóságának növelését célozza, ami új adminisztrációs kötelezettségeket ró a munkáltatókra. Jelen írásunk útmutatást nyújt a KKV-vezetőknek, hogy ne csak megfeleljenek az új elvárásoknak, hanem képesek legyenek a változásokban rejlő stratégiai lehetőségeket is kiaknázni. Munkaerő vs. Juttatások – A HR és bérszámfejtés új kihívásai

A NAV 2025-ös ellenőrzési gyakorlatában a technológiai újítások, mint a mesterséges intelligencia, a kockázatelemzésen alapuló vizsgálatok, valamint új kiemelt területek – transzferárazás, globális minimumadó (GloBE), bizalmi vagyonkezelés, e-kereskedelem – kerülnek előtérbe. Az új ellenőrzési területek , az új adategyeztetési eljárások és a magasabb bírságok a NAV határozottabb fellépését jelzik az adóbevételek növelése és a jogszabálysértések visszaszorítása érdekében.

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagot, amely az elmúlt évek tárgyalásain mindvégig napirenden volt, és egyetlen tagállam sem vitatta annak jelentőségét.

Minden adózó számára május 20. a legfontosabb határidő, ez a személyi jövedelemadó bevallás beadási határideje. Idén a hétvége miatt ez május 22-ére esik. Sokan hajlamosak erről a határidőről megfeledkezni, vagy csak legyinteni rá azzal a címszóval, hogy „engem ez nem érint” …. de – súgok -, ez bizony mindenkit érint.

Munkabérből történő letiltásnál hogyan számoljuk a végrehajtás alól mentes részt?

Tavaly ősszel megjelent a 49/2024. (IX. 26.) AM rendelet a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről. A rendelet eredményeként változtak a munkáltatói kötelezettségek, a munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában. A változások értelmében, azokban a munkakörökben, ahol sem fizikai, sem pszichés terhelés nem éri a munkavállalót megszűnt a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Sok lett a paradicsom? Túlburjánzott a cukkini, és a szomszédok már messziről integetnek, hogy nekik is van elég? Ismerős helyzet minden hobbikertész számára. A felesleg eladása remek ötletnek tűnik egy kis plusz bevételért, de sokan megriadnak a bonyolultnak tűnő adózási szabályoktól. Jó hírünk van! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrégiben ismét megerősítette, hogy a saját kertben termelt gyümölcs és zöldség eladása bizonyos összeghatárig teljesen adómentes lehet. Nézzük meg közérthetően, hogy kire, mi és mikor vonatkozik!