A digitális világban a képernyő előtti munkavégzés szinte elkerülhetetlen. De mi a teendő, ha a munkavállaló látása megromlik, és szemüvegre van szüksége a munkájához? Munkáltatóként mikor kötelező és mikor lehetséges a szemüveg, kontaktlencse költségeit átvállalni, és mindezt hogyan tehetjük meg adómentesen? Adószakértőként járom körbe a legfontosabb kérdéseket.

Ha a vállalkozásod a 2024-es év során egy másik európai uniós tagállamban olyan költségeket számolt el, melyek után helyi általános forgalmi adót (áfát) fizettél, akkor 2025. szeptember 30-ig nyújthatod be a visszaigénylési kérelmedet. Ezt az eljárást nevezzük ELEKÁFA-nak.

A digitális ügyintézés világában néha úgy érezhetjük magunkat, mintha egy folyamatosan változó labirintusban bolyonganánk. Két olyan alapvető eszköz is komoly átalakulás előtt áll, amit eddig szinte nap mint nap használtunk: az ÁNYK és az AVDH.

Sok lett a paradicsom? Túlburjánzott a cukkini, és a szomszédok már messziről integetnek, hogy nekik is van elég? Ismerős helyzet minden hobbikertész számára. A felesleg eladása remek ötletnek tűnik egy kis plusz bevételért, de sokan megriadnak a bonyolultnak tűnő adózási szabályoktól. Jó hírünk van! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrégiben ismét megerősítette, hogy a saját kertben termelt gyümölcs és zöldség eladása bizonyos összeghatárig teljesen adómentes lehet. Nézzük meg közérthetően, hogy kire, mi és mikor vonatkozik!

Szuper bevételi forrás egy ingatlan kiadása, legyen szó hosszabb távú bérletről vagy a turisták körében népszerű rövid távú, pár napos tartózkodásról. Bármelyik utat is választod, a bevétel adóköteles, és a szabályok útvesztőjében könnyű eltévedni. De ne aggódj, segítünk rendet tenni! Ebben a bejegyzésben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat a NAV 2025-ös információs füzete alapján.

Vállalkozóként tudod, hogy a céges autó nemcsak hasznos, de komoly költség is. Az adózása pedig egy valóságos útvesztő. De ne aggódj, segítünk eligazodni! A lényeg, hogy okosan válassz járművet és finanszírozást, mert ezzel milliókat spórolhatsz.

Adószakértői praxisomban egyre gyakrabban találkozom azzal a helyzettel, hogy egy munkavállaló a saját, magán bankkártyájával fizet ki egy céges kiadást. Legyen szó egy gyors online szoftver-előfizetésről, egy hirtelen szükségessé váló irodaszer-beszerzésről vagy egy üzleti ebédről, a helyzet praktikusnak tűnhet, de a háttérben komoly jogi és számviteli kérdéseket vet fel. A tapasztalatom azt mutatja, hogy sok könyvelő is bizonytalan a helyes eljárásrendet illetően, ami adókockázatot hordoz magában. Tegyünk rendet a témában!

Vállalkozóként pontosan tudod, hogy a cash flow a céged éltető eleme. Éppen ezért, ha ÁFA-visszaigénylésről van szó, egyáltalán nem mindegy, mikor és hogyan jutsz a pénzedhez. A folyamat néha útvesztőnek tűnhet, de ne aggódj, adószakértőként segítek eligazodni! Ebben a blogposztban közérthetően, a legfrissebb, 2025-ös szabályok alapján vesszük át, mire kell figyelned, hogy a lehető leggyorsabban lásd a pénzt a számládon. Az alapinformációkat egy korábbi, „Aprópénz” Adózási Hírlevélből vettük, de a mai napon hatályos jogszabályok fényében frissítettük és ellenőriztük azokat.

Tényleg mindenről számlát kell kérned? Vállalkozóként biztosan te is hallottad már ezerszer: "mindenről kérj számlát, mert csak azt tudja lekönyvelni a könyvelő!" Ez a gondolat annyira belénk ivódott, hogy szinte reflexből kérjük a számlát minden apróságról. De mi van akkor, ha a partnered nem tud adni, vagy egyszerűen olyan kiadásod van, amiről nem is létezik számla? Akkor buktad a költségelszámolást? A jó hír: egyáltalán nem! Ebben a blogban lerántjuk a leplet erről a tévhitről, és megmutatjuk, hogy a könyvelés világa sokkal rugalmasabb, mint gondolnád. Végig vesszük, hogy a számlán kívül milyen más papírokkal tudod teljesen szabályosan igazolni a kiadásaidat.

Szezonális munka, beugrós feladat, pár napos kisegítés? Sokan ismerik és használják erre az egyszerűsített foglalkoztatást, vagyis az EFO-t. A neve csalóka, mert bár egyszerűbbnek tűnik a hagyományos munkaviszonynál, a szabályai igen szigorúak. 2025-ben pedig több fontos változás is történt, ami munkavállalóként és munkáltatóként is érint téged.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban ismét egy jelentős, másfél milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben működtetett számlagyárat számolt fel. Gazdasági büntetőjogi szakjogászként az eset nem csupán a sikeres akció miatt érdemel figyelmet, hanem mert tűpontosan megvilágítja a NAV nyomozóhatósági munkájának fejlődését és azokat a modern felderítési technikákat, amelyek 2025-re a gazdasági bűnözés elleni küzdelem alapköveivé váltak. Az ügy részletei kiválóan demonstrálják, hogyan ötvözi a hivatal a klasszikus nyomozati cselekményeket a legújabb digitális és adatelemzési eszközökkel.

Ha van egy céged, vagy te magad vagy a vállalkozó, akkor folyamatosan keresed a hatékony és rugalmas működés kulcsát. Ez így van rendjén! Amikor egy új feladatra kell embert találnod, szinte azonnal felmerül a kérdés: alkalmazottként vedd fel munkaviszonyba, vagy bízd a feladatot egy külsős szakértőre megbízási szerződéssel? A döntés csábítóan egyszerűnek tűnik. A megbízás rugalmasabb, kevesebb adminisztrációval jár, és első ránézésre költséghatékonyabb lehet. De mi a helyzet a buktatókkal? Egy rosszul megválasztott jogviszony ugyanis komoly fejfájást és egy NAV-ellenőrzés során akár milliós bírságot is eredményezhet.

Adószakértőként az a feladatom, hogy a bonyolult szabályokat érthetővé tegyem számodra. A korábbi ígéretekhez híven megjelent a végleges törvényszöveg a három gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességéről, ami 2025. október 1-jén lép hatályba. Nézzük a hivatalos részleteket!

A NAV 2025-ös ellenőrzési gyakorlatában a technológiai újítások, mint a mesterséges intelligencia, a kockázatelemzésen alapuló vizsgálatok, valamint új kiemelt területek – transzferárazás, globális minimumadó (GloBE), bizalmi vagyonkezelés, e-kereskedelem – kerülnek előtérbe. Az új ellenőrzési területek , az új adategyeztetési eljárások és a magasabb bírságok a NAV határozottabb fellépését jelzik az adóbevételek növelése és a jogszabálysértések visszaszorítása érdekében.

Adószakértőként és könyvelőként az egyik leggyakrabban feltett kérdés, amivel az utóbbi években találkozom, valahogy így hangzik: "Figyelj, minden számláról megy adat a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az Online Számla rendszerbe, nem? Akkor miért kell nekem még külön PDF-ben vagy papíron is leadnom ugyanazokat? Nem tudod egyszerűen letölteni onnan az egészet?"

Munkabérből történő letiltásnál hogyan számoljuk a végrehajtás alól mentes részt?

A 2025-ös év a magyar kriptopiacon a paradoxonok ideje. Miközben a világot az intézményi befektetések és a támogató szabályozói környezet hajtja, itthon egy furcsa kettősség alakult ki: egyrészt élvezhetjük európa egyik legkedvezőbb adózási rendszerét, másrészt szembe kell néznünk egy frissen bevezetett, ijesztőnek tűnő büntetőjogi szabályozással. Sokan úgy érzik, az állam egyik kezével ad, a másikkal elvesz. De mi az igazság? Valóban börtön fenyegeti a befektetőket, és tényleg létezik egy rejtett adóparadicsom a cégek számára? Adószakértőként, jogászként a feladatom, hogy a felszínes ellentmondások mögé nézzek, és segítsek megérteni a valós helyzetet.

Felkészülten a nyárba – Új korszak a magyar KKV-k életében A 2025-ös év közepe nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy jelentős jogszabályi csomag hatálybalépésének napja, amely a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) működésének három kulcsfontosságú területét is mélyen érinti: a munkaerő-gazdálkodást, az adminisztratív folyamatokat és a családtámogatási rendszeren keresztül a munkavállalók anyagi helyzetét. A változások főbb pillérei a következők: Családbarát adórendszer: A jogszabályok középpontjában a gyermeket nevelők anyagi helyzetének javítása áll a családi adókedvezmény jelentős emelésével és a gyermekgondozási ellátások adómentessé tételével. Ez közvetlen hatással van a KKV-k bérpolitikájára és munkaerő-megtartó képességére. Digitalizáció és adminisztráció-csökkentés: Az e-nyugta rendszerének lépcsőzetes bevezetése, bár halasztásokkal, de egyértelműen a digitális, papírmentes és a NAV felé automatizált adatszolgáltatás irányába tereli a vállalkozásokat. Foglalkoztatás szabályozása: Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak szigorítása a visszaélések visszaszorítását és a rendszer átláthatóságának növelését célozza, ami új adminisztrációs kötelezettségeket ró a munkáltatókra. Jelen írásunk útmutatást nyújt a KKV-vezetőknek, hogy ne csak megfeleljenek az új elvárásoknak, hanem képesek legyenek a változásokban rejlő stratégiai lehetőségeket is kiaknázni. Munkaerő vs. Juttatások – A HR és bérszámfejtés új kihívásai

Minden adózó számára május 20. a legfontosabb határidő, ez a személyi jövedelemadó bevallás beadási határideje. Idén a hétvége miatt ez május 22-ére esik. Sokan hajlamosak erről a határidőről megfeledkezni, vagy csak legyinteni rá azzal a címszóval, hogy „engem ez nem érint” …. de – súgok -, ez bizony mindenkit érint.

A számviteli folyamatok digitalizációja Magyarországon alapvetően átstrukturálja a vállalati jogi kockázatokat és a vezetői felelősséget. Jogászok, adószakértők számára e változások megértése a szakszerű ügyfélkiszolgálás elengedhetetlen feltétele lett. Az átalakulást a jogalkotói kényszer (a NAV adatközpontú stratégiája), a hatékonyságnövelési igény (a CFO-k MI-alkalmazásai) és a technológiai evolúció (FinTech és felhőalapú szolgáltatások) hajtja.

Cégvezetőként nap mint nap azon dolgozol, hogy a vállalkozásod sikeres és növekvő pályán maradjon. Tudom, hogy ez rengeteg energiát felemészt. A törvényes működés és a pénzügyi stabilitás mellett azonban egyre nagyobb figyelmet kell fordítanod egy láthatatlan, de annál hatékonyabb partnerre a túloldalon: a NAV mesterséges intelligenciájára (MI). Adószakértőként azt tapasztalom, hogy sok KKV-vezető még mindig nem méri fel teljesen, milyen mértékben változtatta meg a digitális adatszolgáltatás és az MI az adóellenőrzések világát. Ne aggódj, nem vagy egyedül! Azért vagyok itt, hogy segítsek megérteni a rendszert. A kérdés ma már nem az, hogy a NAV lát-e mindent, hanem hogy az általa látott adatokból milyen következtetéseket von le. Nézzük meg együtt, hogyan működik ez az egész, mire érdemes felkészülnöd, és melyek azok a belső lépések, amikkel megelőzheted a kellemetlen meglepetéseket!

Adószakértőként nap mint nap találkozom az adózás útvesztőivel, és látom, mennyi fejtörést okoznak a folyamatosan változó szabályok. Most egy olyan témát hoztam, ami előbb-utóbb mindenkit érinteni fog, aki a kereskedelemben vagy a szolgáltatóiparban dolgozik: ez pedig az e-nyugta.

Ha webshopot üzemeltetsz vagy online piactéren értékesítesz az EU-n belül, akkor biztosan neked is meggyűlt már a bajod a különböző országok áfaszabályaival. Kinek, mikor, mennyi áfát kell számlázni? Melyik országban kell adóbevallást benyújtanom? Pánikra semmi ok! Azért vagyok itt, hogy segítsek eligazodni az Egyablakos Rendszer (One-Stop-Shop, röviden OSS) világában, ami pont azért jött létre, hogy megkönnyítse az életed.

Adószakértői szemmel egy gyakori, de veszélyes gyakorlatról. Cégvezetőként, tulajdonosként könnyen abba a hibába eshetsz, hogy a vállalkozásod pénzét a sajátodként kezeled. Hiszen keményen megdolgoztál érte, a tied a cég, így a pénz is, nem? Egy gyors készpénzfelvétel a céges számláról egy magáncélú kiadásra, egy elfelejtett számla a zsebedből fizetve – ismerős helyzetek, melyek azonban komoly adókockázatot rejtenek. Nem az a célom, hogy ijesztgesselek, de adószakértőként kötelességem rávilágítani: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyre élesebben látja ezeket a tranzakciókat, a következmények pedig fájdalmasak lehetnek.

Adószakértőként az a célom, hogy érthetően és pánikkeltés nélkül hívjam fel a figyelmedet azokra a buktatókra, amik komoly fejfájást (és pénzügyi terhet) okozhatnak neked és a cégednek. Ma egy olyan témáról írok, amivel a praxisom során sajnos egyre többször találkozom, és ami sok jóhiszemű vállalkozót hoz nehéz helyzetbe. Ez pedig nem más, mint a törölt adószámmal rendelkező, de látszólag még működő üzleti partner esete.

Lehet, hogy te is felhúztad a szemöldököd a napokban, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kaptál értesítést. Ne aggódj, nem vagy egyedül! A hivatal ugyanis egy új adategyeztetési eljárást indított, ami azokat a vállalkozókat célozza, akik bár az online számlaadatok alapján rendelkeztek forgalommal egy adott időszakban, mégis „nullás” áfabevallást adtak le.

Amikor egy gazdasági társaság ingatlan bérbeadásával foglalkozik, felmerül a kérdés, hogy a bérbe adott ingatlan telephelynek minősül-e, ha igen, kinek a szempontjából, valamint milyen bejelentési kötelezettségekkel jár ez. Fontos elkülöníteni az adózási és a cégnyilvántartási szempontokat, mivel a telephely fogalma eltérően értelmezhető a különböző jogszabályok szerint.

Ma egy olyan témát hoztam, ami valószínűleg neked is megdobogtatja a szíved, ha vállalkozó vagy: filléres, fix kamatozású hitelekről van szó, amikkel végre levegőhöz juthatsz, vagy belevághatsz abba a régóta halogatott fejlesztésbe. Nap mint nap látom az ügyfeleimen, hogy a kiszámíthatatlan költségek, a magas energiaárak és az infláció mennyire megnehezítik a tervezést. Éppen ezért óriási hír, hogy a kormány a KAVOSZ-szal (ők menedzselik a Széchenyi Kártya Programot) karöltve egy komolyat csavart a hitelfeltételeken.

Tudom, hogy a napjaidat a kőműveskanál, a tervrajzok és az ügyfelekkel való egyeztetés tölti ki. A papírmunka sokszor nyűg, de van két dolog, amin szó szerint a vállalkozásod jövője múlhat: a kamarai nyilvántartás és a kötelező felelősségbiztosítás. Lehet, hogy most legyintesz, de hidd el, a hatóság nem fog. Nézzük át, mit kell tudnod, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a minap egy rendkívüli méretű, a Budapesti Nagybani Piacot is érintő bűnügyről számolt be. Három, szervezetten működő bűnözői csoport összesen 11,5 milliárd forint adót csalt el, melynek oroszlánrésze, közel 10 milliárd forint, a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemhez köthető. Gazdasági büntetőjogra szakosodott jogászként érdemes mélyebben is elemezni ezt az esetet, levonni a tanulságokat és felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Adószakértőként nap mint nap tapasztalom, hogy a legtöbb vállalkozó számára a számlázás egy szükséges, ám gyakran bosszantó feladat. Sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal, ami komoly problémákhoz vezethet. Pedig a helyesen kiállított számla nemcsak egy papír, hanem egy hivatalos okirat, ami a vállalkozásod pénzügyi és jogi megbízhatóságának alapja. Ebben a bejegyzésben közérthetően végigvezetlek a legfontosabb tudnivalókon, hogy a jövőben magabiztosan állíthasd ki a bizonylataidat.

Vállalkozóként biztosan te is folyamatosan azon agyalsz, hogyan optimalizáld a céged adózását. A KIVA, azaz a kisvállalati adó neve pedig szinte biztos, hogy felmerült már benned is, mint egy egyszerűbb, kedvezőbb alternatíva. Gyakran hallani, hogy „válaszd a KIVA-t, mert egyszerűbb és jobban megéri”. De vajon tényleg ennyire fekete-fehér a helyzet?

Tavaly ősszel megjelent a 49/2024. (IX. 26.) AM rendelet a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről. A rendelet eredményeként változtak a munkáltatói kötelezettségek, a munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában. A változások értelmében, azokban a munkakörökben, ahol sem fizikai, sem pszichés terhelés nem éri a munkavállalót megszűnt a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.

A nyár a pihenésről, a feltöltődésről és a családi élményekről szól. De mi lenne, ha a kikapcsolódás költségeihez a munkahelyed is hozzájárulna? Sokan nem is tudják, de egy cégnek számos lehetősége van arra, hogy támogassa a munkavállalók nyaralását, gyermekeik táborozását vagy kulturális programjait – mindezt úgy, hogy közben adókedvezményeket is igénybe vehet. Lássuk, milyen formában segíthet a főnököd, hogy a pihenés tényleg pihentető legyen!

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagot, amely az elmúlt évek tárgyalásain mindvégig napirenden volt, és egyetlen tagállam sem vitatta annak jelentőségét.

A magyar parlament a közelmúltban fogadta el azt az új adócsomagot, amely számos, eddig csak veszélyhelyzeti rendeletekben szereplő szabályt emel törvényi szintre, és jelentős változásokat hoz a gazdaság szinte minden szereplője számára. Az ICT Europa szakértői elemzése alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek érintik a társasági adót, az áfát, a személyi jövedelemadót és a szektorális különadókat is. A kormányzati szándék szerint a törvény célja az adminisztráció egyszerűsítése, az uniós jogharmonizáció és a hosszú távú adópolitikai célok elérése. Lássuk, mit jelentenek a változások a gyakorlatban!

Ha vállalkozó vagy, 2025. július 1-től a gáz- és villanyszámláid kizárólag elektronikusan érkeznek. A valódi kihívás azonban nem a számlák fogadása, hanem az, hogy hogyan tárolod őket szabályosan. Egy egyszerű mentés a számítógépedre vagy egy felhőbe már nem elég, és súlyos, milliós bírsághoz vezethet. Ez a rövid összefoglaló segít neked elkerülni a buktatókat.

Az OnlyFans és hasonló platformok térhódításával egyre több magyar tartalomkészítő számára nyílik meg egy új bevételi forrás. Ezzel párhuzamosan azonban rengeteg tévhit és félinformáció is kering a köztudatban az itt szerzett jövedelmek adózásáról. A téma pedig égetően aktuális: csak az elmúlt egy hét alatt három ügyfél keresett meg azzal, hogy a NAV-tól kaptak felszólítást – jellemzően a 2021-es elmaradt adókötelezettségeik önellenőrzésére –, vagy már el is indult ellenük a jogkövetési vizsgálat a platformról származó jövedelmeik miatt. Adószakértőként célom, hogy eloszlassam a ködöt, és egyenes, közérthető útmutatást adjak a helyes és jogszerű adózási gyakorlatról, elkerülve a kellemetlen meglepetéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben.