Sikeres
foglalás

Ha van valami, amitől a vállalkozók és a könyvelők haja is égnek áll, az az időszakos elszámolású ügyletek (pl. bérleti díjak, könyvelési díj, havi átalánydíjas karbantartás) áfa-teljesítési időpontjának meghatározása. Egy rosszul beírt dátum az áfabevallásban, és máris jöhet az önellenőrzés vagy a bírság.

Mi számít időszakos elszámolásnak?

Nem minden folyamatos munka tartozik ide! Az Áfa tv. 58. §-a akkor alkalmazandó, ha a felek:

1. Időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (pl. nem tételenként, hanem havonta összesítve számláznak).
2. Időszakonkénti fizetésben állapodtak meg (pl. részletfizetés vagy ismétlődő díjak).
3. Vagy az ellenértéket meghatározott időszakra (pl. éves díj, havi átalány) állapítják meg.

Tipikus példák: bérleti díj, könyvelési havidíj, telekommunikációs szolgáltatás, közüzemi számlák

A "Szent Háromság": Melyik dátum a nyerő?

A főszabály egyszerű lenne (teljesítés = az időszak utolsó napja), de a jogalkotó bevezetett néhány kivételt. A teljesítési időpont meghatározásához három dátumot kell vizsgálnunk: az időszak utolsó napját, a számla keltét és a fizetési határidőt. Íme a szabályrendszer (és a csapdák), amit érdemes megjegyezni:

1. A „Korán fizetők” esete (Számla dátuma = Teljesítés)

Ez a legritkább eset. Ha a számla kibocsátása ÉS a fizetési határidő (esedékesség) is korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napja, akkor a teljesítés napja a számla kibocsátásának napja.

Példa: Februári a szolgáltatás (febr. 1-29.). A számlát kiállítjuk febr. 18-án, a fizetési határidő febr. 15.

Eredmény: A teljesítés napja február 18. (a számla kelte).

2. A leggyakoribb eset (Esedékesség = Teljesítés)

Ha a fizetési határidő (esedékesség) az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés napja a fizetési határidő.

Példa: Februári szolgáltatás (febr. 1-29.). A fizetési határidő április 10.

Eredmény: A teljesítés napja április 10.. Ez a szabály nagyon kedvező, mert halasztja az áfafizetést.

3. A "60 napos szabály" (A fék)

A jogalkotó nem akarta, hogy a végtelenségig toljuk az áfafizetést. Ezért, ha a fizetési határidő az időszak végét követő 60. napnál későbbi, akkor a teljesítés napja automatikusan az időszak végét követő 60. nap.

Példa: Februári szolgáltatás (febr. 1-29.). A fizetési határidő június 10. (ami több mint 60 nap).

Eredmény: A teljesítés napja a 60. nap, azaz május 30. (Hiába júniusban fizetnek!).

4. A Főszabály (Időszak vége = Teljesítés)

Minden egyéb esetben (pl. ha a fizetési határidő pont az utolsó napra esik, vagy ha nincs számla kibocsátva időben) a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napja.

Speciális esetek:

Mi a helyzet a rezsivel? Gyakori kérdés bérbeadásnál. Ha a bérleti díj mellé kiszámlázzuk a rezsit is (pl. a januári fogyasztást a februári bérleti díjjal), akkor mi a teljesítés? A NAV álláspontja szerint ilyenkor a főszolgáltatás (a bérleti díj) időszaka a döntő. Ha a februári bérleti díjhoz csapjuk a januári rezsit, az „időszak” a február lesz.

Létezik-e előleg folyamatos szolgáltatásnál? Régen nem létezett, de az új szabályok szerint már igen. Ha a felek a fenti teljesítési időpontoknál (pl. a fizetési határidőnél) korábban fizetnek, az előlegnek minősülhet, amiről előlegszámlát kell kiállítani.

Miért fontos ez az Ön cégének?

Ha rossz dátumot határoz meg a számlán:

1. Korai áfafizetés: Előfordulhat, hogy hónapokkal előbb kell befizetnie az áfát, mint ahogy a pénz beérkezne
2. Késedelmes áfafizetés: Ha a 60 napos szabályt benézi, és később vallja be az áfát, az adóhiánynak minősül, ami bírsággal jár
3. Partnerkockázat: Ha a partnere nem tudja levonni az áfát az Ön hibás számlája miatt, az üzleti konfliktushoz vezet

‍