.jpg)
dr. Szetei Ágnes
2025-06-25
A. Munkaerő vs. Juttatások – A HR és bérszámfejtés új kihívásai
A 2025. július 1-jei változások legközvetlenebbül a munkaerővel kapcsolatos területeket érintik. A módosítások egyszerre jelentenek adminisztratív feladatokat és új lehetőségeket a munkavállalók motiválásában és megtartásában.
- Családi Adókedvezmény: A duplázás első, 50%-os lépcsőfoka
A legszélesebb körű és legpozitívabb hatású változás a családi adókedvezmény mértékének jelentős emelése. 2025. július 1-jétől az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény összege a másfélszeresére, azaz 50%-kal emelkedik. Ez a gyakorlatban a munkavállalók nettó bérének növekedését jelenti, anélkül, hogy a munkáltatói terhek emelkednének.
A változás számszerűsítve a következőképpen alakul:
Gyakorlati teendők: A magasabb összegű kedvezmény évközi érvényesítéséhez a munkavállalóknak új adóelőleg-nyilatkozatot kell tenniük a munkáltató felé. Ennek hiányában a különbözetet csak a 2025-ös évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásukban igényelhetik vissza egy összegben. A KKV-knak és könyvelőiknek ezért kulcsfontosságú, hogy frissítsék bérszámfejtő rendszereiket, és időben, proaktívan tájékoztassák munkavállalóikat a nyilatkozattétel lehetőségéről.
Ez a lépés nem csupán egy szociális intézkedés. A nettó bérek munkáltatói tehernövekedés nélküli emelkedése enyhítheti a cégekre nehezedő béremelési nyomást. Egy bértárgyalás során a munkáltató rámutathat a jogszabályi változásból eredő automatikus jövedelemnövekedésre, ami a munkaerőpiaci versenyben is egy fontos érv lehet. Az a vállalkozás, amely aktívan segíti dolgozóit a kedvezmények maximális kihasználásában, növelheti a munkavállalói elégedettséget és a cég iránti lojalitást.
- Gyermekgondozási ellátások: Teljes adómentesség és a "CSED Extra"
A családokat támogató intézkedések sorában egy másik jelentős elem, hogy 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj teljes egészében személyi jövedelemadó-mentessé válik. A GYED után mindössze 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni, amiből a családi járulékkedvezmény továbbra is érvényesíthető, így az ellátások nettó összege jelentősen megnő.
Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül az úgynevezett "CSED Extra" is. Ez lehetővé teszi, hogy az édesanya a gyermek három hónapos korát követően visszatérjen dolgozni, miközben a CSED összegének 70%-át továbbra is megkapja.
Ezek a változások komoly lehetőséget teremtenek a KKV-k számára a szakképzett munkaerő megtartására és a munkaerőhiány enyhítésére. A CSED melletti munkavégzés lehetősége arra ösztönözheti a kismamákat, hogy hamarabb visszatérjenek a munka világába, akár rugalmas, részmunkaidős formában. Azok a KKV-k, amelyek proaktívan kínálnak ilyen lehetőségeket – például heti néhány napos home office munkával –, versenyelőnybe kerülhetnek a szakképzett nők visszacsábításában, megelőzve, hogy a szülési szabadság alatt a munkavállaló és a cég közötti szakmai kapcsolat megszakadjon.
- Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO): A 120 napos szabály szigorodása
A rugalmas foglalkoztatás egyik legnépszerűbb formáját, az egyszerűsített foglalkoztatást érinti a legszigorúbb, legtöbb adminisztrációs teendővel járó változás.
Mi változik pontosan? 2025. július 1-jétől az idény- és alkalmi munkára vonatkozó éves 120 napos korlát már nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként értendő. Ez azt jelenti, hogy egy személy egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napot dolgozhat EFO keretében, függetlenül attól, hogy ezt egy vagy több cégnél teszi.
Gyakorlati teendők és kockázatok: A szabály betartatása a munkáltató felelőssége. Minden egyes bejelentés előtt kötelező lesz ellenőrizni, hogy a foglalkoztatni kívánt személy nem merítette-e már ki az éves keretét. Ehhez a NAV egy elektronikus lekérdezési felületet biztosít, ahol a munkavállaló nevének, adóazonosító jelének és TAJ-számának megadásával lehet tájékozódni. Ha a NAV a bejelentéskor azt észleli, hogy a munkavállaló túllépné a keretet, a bejelentést visszautasítja.
Ez a változás jelentősen növeli az EFO adminisztrációs terheit, és komoly kockázatot hordoz, különösen a gyorsan reagálni kényszerülő ágazatokban (pl. mezőgazdaság, vendéglátás). A munkáltató kiszolgáltatottá válhat, ha a lekérdezés és a tényleges munkakezdés között a munkavállaló máshol is dolgozik, és emiatt a bejelentés sikertelen lesz. A szigorítás arra ösztönözheti a KKV-kat, hogy az EFO helyett más, bár drágább, de adminisztratív szempontból kiszámíthatóbb foglalkoztatási formákat válasszanak.
B. Digitális adminisztráció – Az E-nyugta és a NAV új eljárásai
A NAV folytatja a gazdaság digitális átállítását, amelynek következő nagy lépése az e-nyugta rendszer bevezetése és az adatszolgáltatások automatizált ellenőrzése.
- Az E-nyugta rendszer: Lépcsőzetes bevezetés és a felkészülés fontossága
Hogyan működik? Az e-nyugta egy elektronikusan kiállított bizonylat, amely a papíralapú nyugtát váltja fel. A rendszer alapja egy NAV által engedélyezett e-pénztárgép (EPG) vagy egy szoftveres megoldás (pl. applikáció), amely a vásárlás adatait valós időben továbbítja a NAV "Nyugtatár" nevű központi adatbázisába. A vásárló egy mobilalkalmazásban generált QR-kód beolvasásával kapja meg a digitális bizonylatot, de kérésre továbbra is biztosítani kell a papíralapú nyugtát.
Kit érint és mi a teendő? Az átállás mintegy 270 ezer vállalkozást érint, köztük fodrászatokat, kisboltokat, vendéglátóhelyeket és taxisokat. Bár a kötelező átállásig még van idő, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a felkészülést. A KKV-knak már most érdemes tájékozódniuk a piacon elérhető, NAV-engedéllyel rendelkező megoldásokról, felmérni a beruházási költségeket és megtervezni az átállás folyamatát, beleértve az alkalmazottak képzését is.
Rövid távon az átállás beruházást és tanulást igényel, hosszú távon azonban jelentős adminisztrációs tehercsökkenést és költségmegtakarítást hozhat. Megszűnik a papíralapú nyugtaszalagok vásárlásának és tárolásának költsége, a napi zárások és az adatszolgáltatás pedig automatizálttá válik, csökkentve a hibalehetőségeket.
- NAV Adategyeztetési eljárás
Az adóhatóság egy új, automatizált eljárást vezet be, amelynek célja a beérkező adatok (pl. online számla, online kassza) és a benyújtott bevallások közötti eltérések gyors feltárása. Ha a rendszer inkonzisztenciát talál, automatikusan eljárást indíthat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a precíz, naprakész és hibamentes könyvelés, valamint az adatszolgáltatás minden eddiginél fontosabbá válik. A könyvelővel való szoros és rendszeres kapcsolattartás elengedhetetlen a felesleges hatósági eljárások és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.
C. Egyéb, KKV-kat érintő változások 2025-ben
A fentieken túl több olyan módosítás is életbe lép, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a KKV-k működését és versenyképességét.
- Béren kívüli juttatások: SZÉP-kártya és lakhatási támogatás
A cafeteria-elemek köre és felhasználhatósága kedvezően változik, új eszközöket adva a munkáltatók kezébe a munkaerő megtartásáért folytatott versenyben.
- SZÉP-kártya: 2025-től a kártyára utalt összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható. Emellett bevezetésre kerül egy új, évi 120 000 forintos keretösszegű "Aktív Magyarok" alszámla, amely sportcélú szolgáltatásokra használható fel, így az éves kedvezményes keret 450 000 forintról 570 000 forintra emelkedik.
- Lakhatási támogatás: Teljesen új béren kívüli juttatásként a munkáltatók adókedvezmény mellett támogathatják a 35 év alatti munkavállalóik lakbérét vagy lakáscélú hitelének törlesztését. A támogatás felső határa évi 1,8 millió forint (havi 150 000 Ft).
Ezek a juttatások hatékony eszközök lehetnek a KKV-k számára a fiatal, szakképzett munkaerő bevonzására és megtartására, különösen a nagyvárosokban, ahol a lakhatási költségek jelentős terhet rónak a munkavállalókra.
- Számviteli könnyítések: Magasabb értékhatárok
A 2025-ben induló üzleti évtől jelentősen emelkedtek a beszámolási és könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok, ami sok KKV számára hozhat adminisztratív és pénzügyi könnyítést.
- Könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség: Az éves nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millió forintról 600 millió forintra nőtt (az 50 fős létszámkorlát változatlan marad).
- Egyszerűsített éves beszámoló: A választás lehetőségének felső határa a mérlegfőösszeg esetében 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, a nettó árbevétel esetében pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelkedett.
Ez a változás több ezer középvállalkozás számára jelentheti a drága és adminisztratív terhekkel járó könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülést.
- KIVA és KATA: A stabilitás és a finomhangolás éve
A legkisebb vállalkozások által kedvelt adónemeket nem érintik alapvető változások, ami a kiszámíthatóság szempontjából pozitív hír.
- KIVA (Kisvállalati adó): A 2025. július 1-jei határidővel egy technikai jellegű könnyítés lép életbe. Ez lehetővé teszi a KIVA-alanyiság ismételt választását cégátalakulás (egyesülés, szétválás) után is, feltéve, hogy az vagyonátértékelés nélkül, könyv szerinti értéken történik.
- KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója): A jelenlegi keretek között működik tovább.
