Sikeres
foglalás

Amikor egy gazdasági társaság ingatlan bérbeadásával foglalkozik, felmerül a kérdés, hogy a bérbe adott ingatlan telephelynek minősül-e, ha igen, kinek a szempontjából, valamint milyen bejelentési kötelezettségekkel jár ez. Fontos elkülöníteni az adózási és a cégnyilvántartási szempontokat, mivel a telephely fogalma eltérően értelmezhető a különböző jogszabályok szerint.

‍

Telephely az adózás szempontjából

Az adóigazgatási eljárás során a telephely fogalma az adóköteles tevékenység folytatásához kapcsolódik.

1. A bérbeadó esetében: az adóhatóság szempontjából a bérbe adott ingatlan telephelynek minősül a bérbeadónál. Ennek oka, hogy az ingatlan bérbeadása önmagában adóköteles tevékenység (pl. Társasági adó alapját képezi). A helyi iparűzési adó (hipa) vonatkozásában is - a helyi adó törvény (Htv.) - kifejezetten telephelyként határozza meg a „hasznosított (bérbe, lízingbe adott) ingatlant”.

2. A bérbevevő esetében: a bérelt ingatlan a bérbevevő számára akkor minősül telephelynek, ha ott adóköteles tevékenységet folytat, vagyis üzletszerűen hasznosítja az ingatlant. Amint a bérbevevő megkezdi a vállalkozási tevékenységét az adott címen, az a hipa szempontjából telephelyet keletkeztet.

‍

Bejelentési kötelezettségek

A telephely létrejöttét illetően a bejelentési kötelezettség a következőképpen alakul:

1. Adóhatóság felé (NAV és önkormányzati adóhatóság): az adózónak be kell jelentenie a telephely létrejöttét az állami adóhatósághoz (NAV). Amennyiben a bejelentési nyomtatványon jelöli, hogy az adott telephely a Htv. szerinti is telephelynek minősül, akkor nem szükséges külön bejelentést tenni az önkormányzati adóhatósághoz a helyi iparűzési adóval kapcsolatban. Ez az egyszerűsítés mind a bérbeadóra, mind a bérbevevőre vonatkozik, amennyiben telephelyük keletkezik.

2. Cégbíróság felé (cégnyilvántartás): a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (ctv.) viszont más megközelítést alkalmaz. Eszerint „a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található”

‍

Nézzük meg ezt kicsit részletesebben, mit is jelent ez a gyakorlatban:

• "A tevékenység gyakorlásának helye": Ez azt jelenti, hogy a telephelyen ténylegesen folyik valamilyen üzleti vagy termelési tevékenység, ami a cég profiljához tartozik. Például egy üzlet, egy raktár, egy gyár, vagy egy iroda, ahol dolgoznak az alkalmazottak.

• "A cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt...": Ez a kulcsmondat! Egy hely akkor számít hivatalosan telephelynek a cégnyilvántartás (és a cégjegyzék) szempontjából, ha a cég alapító dokumentumaiban (például egy Kft. esetében a társasági szerződésben) kifejezetten szerepel, mint telephely. Ha nem szerepel benne, akkor hiába végez ott a cég tevékenységet, jogilag nem minősül telephelynek ebben az értelemben.

• "...olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye...":
  
  • Tartós: Nem egy ideiglenes, pár napos vagy hetes munkavégzésről van szó. A cég hosszú távon tervezi ott folytatni a tevékenységét.
  • Önállósult: Ez azt jelenti, hogy a telephelynek van egyfajta önálló működése, akár saját alkalmazottakkal, gépekkel, eszközökkel. Nem csupán egy külső helyszín, ahol alkalmanként dolgoznak, hanem egy különálló egység.
  • Üzleti (üzemi) letelepedés: Ez megerősíti, hogy a telephelyen üzleti célú, gazdasági tevékenység zajlik, legyen szó értékesítésről, gyártásról, szolgáltatásról, vagy bármilyen más bevételt célzó tevékenységről.

• "...amely a cég székhelyétől eltérő helyen található": Ez egyértelmű: a telephely mindig máshol van, mint a cég székhelye. Ha ugyanott van, akkor az a székhely része.

Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaságnak nagyobb a mérlegelési jogköre abban, hogy egy bérbe adott vagy bérbe vett ingatlant hivatalosan is telephelyként tüntessen fel a cégjegyzékben. Ha a társaság úgy dönt, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan tartós letelepedés céljából telephelyet létesít, és ezt a társasági szerződésben is rögzíti, akkor szükséges a társasági szerződés módosítása és a változás cégbírósági bejelentése.

‍

Helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség ugyanazon ingatlanra

Igen, lehetséges és jogszerű, hogy ugyanazon ingatlan kapcsán mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezzen:

• Bérbeadó: az ingatlan bérbeadásából származó árbevétele után köteles iparűzési adót fizetni.
• Bérbevevő: az általa az adott telephelyen végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után keletkezik iparűzési adókötelezettsége.

Ez a két kötelezettség független egymástól, és két különböző gazdasági tevékenységből fakad, így nem minősül dupla adóztatásnak.