Sikeres
foglalás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a minap egy rendkívüli méretű, a Budapesti Nagybani Piacot is érintő bűnügyről számolt be. Három, szervezetten működő bűnözői csoport összesen 11,5 milliárd forint adót csalt el, melynek oroszlánrésze, közel 10 milliárd forint, a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemhez köthető. Gazdasági büntetőjogra szakosodott jogászként érdemes mélyebben is elemezni ezt az esetet, levonni a tanulságokat és felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Klasszikus áfacsalás modern köntösben

A NAV közleménye alapján a bűnözői csoportok "különböző csalárd módszerekkel" kerülték el az adófizetést, elsősorban a Közösségen belüli beszerzéseik során. Bár a közlemény nem részletezi a pontos mechanizmust, a szakmai tapasztalat és a kontextus (zöldség-gyümölcs ágazat, közösségi beszerzés) alapján nagy valószínűséggel egy klasszikus láncolatos áfacsalásról, más néven "körhintacsalásról" (carousel fraud) van szó.

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

1. A láncolat létrehozása: A bűnszervezet több, gyakran strómanok által vezetett céget hoz létre. A láncolat elején egy cég (az ún. "eltűnő kereskedő" vagy "missing trader") egy másik EU-s tagállamból nettó áron, áfamentesen szerez be nagy mennyiségű árut – jelen esetben zöldséget és gyümölcsöt.
2. Fiktív belföldi forgalmazás: Ezt az árut Magyarországon már 27%-os áfával terhelten értékesítik tovább a láncolatban szereplő, szintén hozzájuk köthető "puffer" cégeknek. A számlán feltüntetett áfát azonban soha nem fizetik be az államkasszába, a cég pedig rövid időn belül elérhetetlenné válik, "eltűnik".
3. A versenyelőny és a kár: A láncolat végén álló cég végül jóval a piaci ár alatt, jogtalan versenyelőnyhöz jutva tudja értékesíteni a terméket a gyanútlan vevőknek vagy akár a Nagybani Piacon. A költségvetést pedig a be nem fizetett áfa milliárdos nagyságrendű kára éri, miközben a tisztességesen működő vállalkozások képtelenek versenyezni az irreálisan alacsony árakkal.

A NAV közleményéből kiderül, hogy az online számlarendszer és a modern elemző mechanizmusok buktatták le a hálózatot. Ez kulcsfontosságú! Míg korábban a papír alapú számlázás rengeteg kiskaput hagyott, addig a valós idejű digitális adatszolgáltatás lehetővé teszi a hatóság számára, hogy anomáliákat, logikátlan cégkapcsolatokat és a forgalomhoz képest aránytalanul alacsony adóbefizetéseket azonosítson. A 78 helyszínen végrehajtott összehangolt akció és a 49 milliárd forintos vagyonelkobzás a hatóság felkészültségét és a bűnüldözés hatékonyságának növekedését mutatja.

Hogyan segíthettem volna?

Egy ilyen ügyben nemcsak a bűnszervezet irányítói, hanem a láncolatban – akár jóhiszeműen – részt vevő vállalkozások is rendkívül súlyos helyzetbe kerülhetnek. Egy adóellenőrzés, majd egy büntetőeljárás gyanúsítottjaként találni magunkat egy cégvezető legrosszabb rémálma. A Btk. a költségvetési csalás esetében a kár mértékétől függően akár 20 évig terjedő szabadságvesztést is kilátásba helyezhet.

A megelőzés kulcsa a tudatosság! Hogyan?

1. Partner-átvilágítás: Mielőtt üzleti kapcsolatba lép egy új beszállítóval, különösen, ha az feltűnően kedvező árakat kínál, elengedhetetlen a minimális cégellenőrzés. Akár ingyenesen elérhető online adatbázisokból (pl. cégjegyzék) is kideríthető, ha a partnercég frissen alapított, nincsenek referenciái, vagy a tulajdonosi köre nehezen beazonosítható. Gyanúra adhat okot, ha a cég székhelye egy székhelyszolgáltatónál van bejegyezve anélkül, hogy ott valós gazdasági tevékenység folyna.
2. "túl szép, hogy igaz legyen" elv: A gazdasági életben nincsenek csodák. Ha egy terméket a reális piaci ár alatt, jelentős kedvezménnyel kínálnak, az szinte mindig adóoptimalizálásra vagy egyenesen csalásra utal. Egy ilyen üzlet elfogadása nemcsak morálisan aggályos, de a vevőt is a bűnsegédi vagy pénzmosási felelősség kockázatának teszi ki, mivel az adóhatóság azzal érvelhet, hogy a vevőnek fel kellett ismernie, hogy a termék "bűnös" forrásból származik.
3. Proaktív jogi és adótanácsadás: A legkisebb kétség esetén is érdemes szakértőhöz – adótanácsadóhoz, könyvelőhöz, vagy gazdasági büntetőjogászhoz – fordulni. Egy szakember azonnal felismeri a kockázatos ügyletekre utaló jeleket és segíthet egy olyan belső megfelelési (compliance) rendszer kialakításában, amely minimalizálja a jogsértések kockázatát. Ez nem felesleges kiadás, hanem egy befektetés a cég biztonságos és hosszú távú működésébe.

Összegzés

A 11,5 milliárdos áfacsalási ügy ismételten rávilágít, hogy a szervezett bűnözés folyamatosan keresi a réseket a gazdasági rendszeren. Ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és a hatósági elemző munka egyre hatékonyabban zárja be ezeket a kiskapukat. A legfontosabb tanulság a piac szereplői számára, hogy a tudatos és óvatos üzletvitel, valamint a proaktív jogi segítség igénybevétele a legjobb védekezés az ellen, hogy egy vonzó üzleti lehetőség végül büntetőeljáráshoz és akár a cég tönkretételéhez vezessen.

‍