Ahogy közeledünk az év végéhez, és egyre több hír, találgatás kering a jövő évi adóváltozásokról, a KKV-szektorban újra és újra felbukkan egy régi „csodafegyver”: a több lábon állás adójogi változata. Ügyfeleinktől heti szinten kapjuk meg a kérdést: „Mi lenne, ha a Kft.-m mellé kiváltanék egy egyéni vállalkozást is (például átalányadózással), és attól függően, hol járnak a kereteim, hol az egyikből, hol a másikból számláznék?”

Papíron elsőre briliáns ötletnek tűnik. A valóságban azonban ez az egyik leggyorsabb út egy súlyos NAV-ellenőrzéshez és komoly bírságokhoz. Nézzük meg, miért nem működik ez a konstrukció a gyakorlatban, hogyan bukik le pillanatok alatt, és mit kockáztat, aki belevág – csak óvatosan, kedves vállalkozók!

Miért tűnik csábítónak a „két sapka” módszer?

A gondolatmenet általában így néz ki: az egyéni vállalkozásban (főleg átalányadózóként) bizonyos bevételi határig kedvező az adózás, de ha túllépi a keretet, vagy sok a költség, már a Kft. tűnik jobbnak. A vállalkozó tehát úgy gondolja: fenntartja mindkettőt, és „rugalmasan” kezeli, melyik adószámról állítja ki a számlát ugyanannak a megrendelőnek.

A probléma ott kezdődik, hogy az adójog nem a papírformát, hanem a valós gazdasági tartalmat nézi.

Két életből vett példa – amikor a matek felülírja a józan észt

1. Az egészségügyi szakember esete

Képzeljünk el egy szakorvost, aki eddig a saját Kft.-jén keresztül, személyes közreműködőként dolgozott egy magánklinikán. Amikor kiszámolja, hogy az egyéni vállalkozói forma bizonyos sávig kedvezőbb lenne neki, kiváltja az egyéni vállalkozást is, és bejelentkezik vele ugyanarra a klinikára. A terve egyszerű: hol a Kft.-ből, hol az egyéni vállalkozásából számláz a klinikának, aszerint, hogy éppen melyik adózási kerete engedi.

A buktató: Ugyanaz az orvos, ugyanabban a rendelőben, ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazoknak a pácienseknek nyújtja ugyanazt az ellátást. Az egészségügyi dokumentáció (EESZT), a felelősségbiztosítás és a teljesítésigazolás szempontjából is képtelenség hitelesen elválasztani, hogy kedd délelőtt a Kft. tagjaként, csütörtök délután pedig egyéni vállalkozóként gyógyított-e. Ráadásul a klinikát is óriási veszélybe sodorja egy bújtatott munkaviszony-átminősítéssel.

2. Az építőipari kivitelező esete

Egy generálkivitelezéssel és felújítással foglalkozó Kft. ügyvezetője úgy dönt, hogy a kisebb lakossági munkákra, vagy éppen a fővállalkozónak végzett alvállalkozói munkák egy részére kivált egy átalányadózó egyéni vállalkozást. Amikor a Kft.-ben túl sok a nyereség, vagy épp az EV-ben van még szabad adómentes/kedvezményes keret, egyszerűen átirányítja a számlázást a másik jogalanyra – miközben ugyanazzal a furgonnal, ugyanazokkal a szerszámokkal és ugyanazokkal az emberekkel dolgozik ugyanazon az építkezésen.

A buktató: Az építőiparban az e-építési napló, a felelős műszaki vezetői nyilatkozatok, az anyagbeszerzések és a teljesítésigazolások azonnal lebuktatják, ha a papíron számlázó egyéni vállalkozónak valójában nincs saját kapacitása, eszköze vagy embere a munka elvégzésére, hanem a Kft. erőforrásait használja.

Mit mond a jog? – A három legfontosabb jogszabályi korlát

Ha valaki csak az adókulcsokat nézi, könnyen átsiklik a keretszabályokon. Pedig a NAV ellenőrei pontosan ezeket kérik számon:

·  A rendeltetésszerű joggyakorlás elve (Art. 2. §): Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Ha egy szerződésnek vagy jogügyletnek (például a két vállalkozás közötti számlaváltogatásnak) nincs valós gazdasági oka, kizárólag az adótörvények megkerülése vagy a kedvezményes keretek mesterséges kimaxolása a célja, a NAV figyelmen kívül hagyja a jogi formát, és a valós tartalom szerint állapítja meg az adót

·  Valódi tartalom szerinti minősítés (Art. 1. § (7) bekezdés) és a bizonylati fegyelem (Számviteli tv. 15. §, 165–166. §): Minden számla mögött valós, egyértelműen beazonosítható gazdasági eseménynek és teljesítésigazolásnak kell állnia. Ha ugyanaz a személy ugyanazt a tevékenységet végzi ugyanannak a partnernek, a számlák hitelessége megdől

·  Bújtatott munkaviszony kockázata (Mt. 42. § és a 7001/2005. FMM–PM irányelv): Különösen akkor, ha egyetlen fő megrendelőnek történik a számlázás (mint az orvosi vagy az alvállalkozói példában), a „sakkozás” azonnal felkelti a hatóság figyelmét. Ha a NAV megállapítja, hogy a háttérben valójában munkaviszony áll (a megrendelő eszközeivel, beosztás szerint, folyamatosan végzett munka), átminősíti a jogviszonyt

Hogyan bukik le a rendszer a digitális NAV korában?

Sokan még mindig abból indulnak ki, hogy „ki fogja ezt észrevenni?”. Ma már nem kell helyszíni ellenőrnek dossziékat lapozgatnia ahhoz, hogy kibukjon az anomália:

·  Online Számla adatszolgáltatás: A NAV valós időben látja minden kiállított számla minden tételét. A kockázatelemző algoritmusok azonnal jeleznek, ha egy Kft. ügyvezetője/tulajdonosa magánszemélyként is egyéni vállalkozó, és a két vállalkozás ugyanazoknak a vevőknek, azonos tevékenységi körben, váltakozva vagy az átalányadózási kerethatárokhoz igazítva számláz.

·  Keresztellenőrzések és ágazati nyilvántartások: Legyen szó az EESZT-ről az egészségügyben, az e-naplóról és az MKIK regisztrációkról az építőiparban, vagy éppen a banki tranzakciókról és a cégautóadó/üzemanyag elszámolásokról – az adatok összeérnek.

·  A számlabefogadó félelme: Gyakran maga a megrendelő (a klinika, a fővállalkozó) fújja le az egészet, vagy egy saját ellenőrzése során kénytelen feltárni a valóságot, hiszen a munkaviszonnyá átminősítés terhei elsősorban őt sújtják.

Milyen szankciókra számíthat, aki mégis megpróbálja?

Ha a NAV megállapítja a rendeltetésellenes joggyakorlást vagy a színlelt szerződést, a következmények messze meghaladják a megspórolt adót:

·  Adókülönbözet megállapítása: A NAV a valós tartalom szerint állapítja meg a közterheket – összevonja a bevételeket, vagy a magasabb adóterhelésű jogviszony szabályai szerint (pl. munkaviszonyként vagy társasági adó/osztalékadó alatt) utólag kiszabja az SZJA-t, a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót

·  Adóbírság és késedelmi pótlék: Az adóhiány után alapesetben 50%-os adóbírság jár, de ha a hatóság a bevétel eltitkolását vagy bizonylatok manipulálását állapítja meg, a bírság mértéke 200%-ra emelkedhet, amihez a jegybanki alapkamathoz kötött késedelmi pótlék is társul

·  A számlabefogadó szankcionálása: Munkaviszonnyá átminősítés esetén a megrendelőt (kifizetőt) terheli az elmaradt munkáltatói szociális hozzájárulási adó, valamint a le nem vont SZJA és TB-járulék utólagos megfizetése és az ehhez kapcsolódó adóbírság. Emellett a bizonylati fegyelem megsértése miatti mulasztási bírság is kockáztatja az üzleti kapcsolat jövőjét.

Jövő évi változások ide vagy oda: mikor működhet legálisan a két vállalkozás?

Fontos tisztázni: nem tiltott, hogy valakinek Kft.-je és egyéni vállalkozása is legyen. A jövő évi adóváltozásokra való felkészülés során azonban a mesterséges trükközés helyett a tiszta struktúrára kell törekedni.

A két forma párhuzamos működése kizárólag akkor állhatja meg a helyét egy ellenőrzésen, ha a két tevékenység tartalmilag, szervezetileg és pénzügyileg is élesen elválik egymástól:

  • Különböző a tevékenységi kör és a szolgáltatás jellege (pl. a Kft. építőipari kivitelezést végez alkalmazottakkal, az EV pedig kizárólag független műszaki szakértői vagy oktatási tevékenységet folytat)
  • Különböző az eszközpark, az adminisztráció, és nincs átjárás a két kassza és a két naptár között
  • Nem ugyanannak a megrendelőnek számlázunk váltogatva ugyanazért a munkáért

Összegzésként: A jövő évi adózási környezet tervezésekor érdemes számolni, modellezni és optimalizálni – de kizárólag a törvényes kereteken belül. A „felváltva számlázás” nem adóoptimalizálás, hanem időzített bomba.

Bizonytalan abban, hogy a jelenlegi vagy tervezett cégstruktúrája megállná-e a helyét egy NAV-ellenőrzésen? A Dr. Szetei Consulting szakértői csapata segít átvilágítani a szerződéseit és megtalálni a legbiztonságosabb, jogszerű adózási megoldást.

‍