Sikeres
foglalás

A számviteli folyamatok digitalizációja Magyarországon alapvetően átstrukturálja a vállalati jogi kockázatokat és a vezetői felelősséget. Jogászok, adószakértők számára e változások megértése a szakszerű ügyfélkiszolgálás elengedhetetlen feltétele lett. Az átalakulást a jogalkotói kényszer (a NAV adatközpontú stratégiája), a hatékonyságnövelési igény (a CFO-k MI-alkalmazásai) és a technológiai evolúció (FinTech és felhőalapú szolgáltatások) hajtja.  

A hagyományos, múltbeli eseményeket utólag rögzítő számviteli modell helyét egy, az állam által valós időben monitorozott adatfolyam veszi át, amit az Online Számla és az eÁFA rendszerek fémjeleznek. Egy számviteli hiba így már nem egy későbbi ellenőrzés során feltárható rejtett kockázat, hanem egy azonnali, a NAV rendszereiben látható anomália. A joggyakorlat fókusza a retrospektív jogvitákról a proaktív rendszer- és folyamatvalidálásra helyeződik át. A központi jogi kérdés már nem az, hogy "Mit mutatnak a könyvek?", hanem az, hogy "A könyvelést generáló digitális rendszer jogilag és technikailag megbízható-e?".  

A jogalkotó digitális offenzívája: Új kötelezettségek

A 2024-2025-ös jogszabályváltozások új, kötelező erejű elemekkel bővítik a digitális átállást, alapvetően formálva át a vállalati gyakorlatot.

Az elektronikus számlázás és bizonylatkezelés új korszaka

Az energetikai szektorban 2025. július 1-től a szolgáltatók a nem lakossági fogyasztók felé kizárólag elektronikus számlát állíthatnak ki. Ez a lépés felülírja az Áfa tv. 175. §-át, amely a befogadó beleegyezéséhez köti az e-számla alkalmazását, és precedenst teremt a kötelező e-számlázás kiterjesztésére. A kötelező e-számla befogadása egyúttal kötelező digitális archiválást is jelent a 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet szigorú előírásai szerint. A vállalkozásoknak a teljes megőrzési idő (legalább 8 év) alatt biztosítaniuk kell a bizonylatok integritását, bizalmasságát és olvashatóságát, lehetőleg a NAV által preferált "zárt rendszerben", kód és időbélyeg alkalmazásával.  

A Számviteli Törvény válaszai: Adminisztrációcsökkentés és új eszközök

A 2024-2025-ös adócsomagok módosításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Szt.) is érintik, elsősorban az adminisztratív terhek csökkentése céljából. Jelentősen emelkedtek a beszámolási és könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok. A kötelező könyvvizsgálat értékhatára például 300 millió forintról 600 millió forintos éves nettó árbevételre nőtt. Ez a látszólagos enyhítés valójában – meglátásom szerint - egy stratégiai váltást takar: a jogalkotó a költséges, időszakos kontroll (könyvvizsgálat) helyett a folyamatos, valós idejű és automatizált kontrollt (direkt NAV adathozzáférés) részesíti előnyben. A hiba kockázata így éves eseményből napi szintű lehetőséggé válik.  

Az eÁFA és a NAV adatvezérelt jövőképe

A NAV digitális stratégiájának csúcspontja az eÁFA rendszer, amely a hatóság rendelkezésére álló adatokból (Online Számla, online pénztárgépek) automatikusan elkészíti a vállalkozások áfa-bevallási tervezetét. Bár használata egyelőre önkéntes, a modell megfordítja a bizonyítási terhet: a NAV állít (a tervezettel), az adózó pedig validál vagy korrigál. A mulasztás itt már nem egy hibás adat bevallását jelenti, hanem egy, a NAV által felkínált (potenciálisan hibás) adat elfogadását, ami új szintű digitális és jogi éberséget követel meg.  

A "digitális Nagy Testvér" ébredése: Új ellenőrzési módszerek

A NAV a rendelkezésére álló hatalmas adatvagyonra (Online Számla, EKÁER, NTAK stb.) támaszkodva egyre szofisztikáltabb, MI-vezérelt kontrollmechanizmusokat alkalmaz.  

Adatvagyonból kockázati profil: Az MI-vezérelt ellenőrzés

A 2025-ös ellenőrzési terv szerint a NAV algoritmusok és mesterséges intelligencia segítségével szűri ki a kockázatosnak ítélt adózókat és tranzakciókat. A célkeresztbe olyan anomáliák kerülnek, mint a kontrolladatok ellenére nullás bevallást benyújtók, a hirtelen növekvő, de adót minimalizáló cégek, vagy a jelentős árbevétel mellett alkalmazott nélküli társaságok. A kockázatosnak ítélt szektorok (pl. e-kereskedelem, építőipar, szépségipar) fokozott ellenőrzésre számíthatnak.  

A megelőző csapás: Az adategyeztetési eljárás

A NAV 2025-től bevezetett adategyeztetési eljárása egy támogató jellegűnek kommunikált, de valójában egy MI-alapú kockázatelemzésre épülő jogi lépés. A NAV az észlelt adateltérésekről tájékoztatja az adózót, lehetőséget adva a szankciómentes korrekcióra. Ezzel azonban a bizonyítási teher az adózóra hárul, akinek a válasza (vagy annak hiánya) értékes bizonyítékká válik a NAV számára egy későbbi, célzott ellenőrzéshez. A felhívásra adott válasz megfogalmazása ezért kiemelt jogi és stratégiai feladat.  

A digitális bizonylat bizonyító ereje

Egy elektronikus okirat (pl. e-számla) bizonyító ereje a bíróság előtt az eIDAS rendelet és a Pp. szabályain múlik. A minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok bírnak a legmagasabb, teljes bizonyító erővel. A NAV által adóigazgatási eljárásban elfogadott egyszerűbb megoldások egy polgári perben már jóval komplexebb bizonyítást igényelhetnek. Vita esetén a bíróság előtt annak a félnek kell bizonyítania a bizonylat hitelességét, aki arra jogot alapít, amihez informatikai szakértői véleményre is szükség lehet.  

Felelősségi kérdések a digitális térben: Ki fizet a hibáért?

A digitális rendszerek hibái esetén a felelősség megoszolhat a vállalat vezetése, a könyvelő és a szoftverszolgáltató között.

‍Az ügyvezető fokozott felelőssége‍

A Ptk. szerint a vezető tisztségviselő az elvárható gondossággal köteles eljárni, ami a digitális korban egyértelműen kiterjed a megfelelő IT rendszerek kiválasztására és felügyeletére. Egy elavult vagy nem biztonságos szoftver miatti kár (pl. adóbírság) megalapozhatja akár az ügyvezető személyes kártérítési felelősségét is. A felelősség alóli mentesülés kulcsa a döntési folyamat során tanúsított, dokumentált gondosság (pl. IT átvilágítás) bizonyítása. A DORA rendelet szemlélete, amely az IKT-kockázatok kezelését a vezető testület felelősségévé teszi, általános iránymutatásként is szolgál.  

A könyvelő átalakuló szerepe és felelőssége

A modern könyvelő már nem csupán adatokat rögzít, hanem digitális ökoszisztémákat kezel és tanácsot ad. Ezzel a szakmai felelőssége is kiterjed az új, digitális kockázatokra, mint akár a GDPR bírságok, kiberbiztonsági incidensek vagy rendszer-konfigurációs hibák, amelyekre a hagyományos felelősségbiztosítások nem mindig nyújtanak fedezetet.  

A szoftverhiba mint jogi probléma

Felhőalapú (SaaS) szoftverek esetén a szolgáltatók szerződései szinte kivétel nélkül szigorúan korlátozzák vagy kizárják a felelősségüket a következményes károkért (pl. hatósági bírságok). A szoftverhibából eredő kockázat így szinte teljes egészében a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozáson marad, ami tovább erősíti az ügyvezető felelősségét a körültekintő szoftverválasztásban.  

A proaktív jogi tanácsadás fontos eleme a digitális kockázatokat kezelő szerződéses rendelkezések kidolgozása a könyvelői, szoftverbeszerzési és ügyvezetői szerződésekben, egyértelműen rögzítve a felek felelősségét az automatizált rendszerekkel, adatkapcsolatokkal és az adatvalidálással kapcsolatban. A számvitel digitalizációja lehetőséget teremt a jogi szakma számára, hogy a reaktív képviseleten túllépve ügyfeleik proaktív, stratégiai partnereivé váljanak. A jogász, aki érti a digitális bizonylatok bizonyító erejét, fel tudja mérni egy MI-vezérelt adóellenőrzés kockázatait, és ismeri a SaaS szerződések buktatóit, nélkülözhetetlen szereplővé válik a modern vállalkozások életében, segítve egy jogilag biztonságos és üzletileg hatékony digitális jövő formálását.

Hivatkozások

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. Hatályos állapot a Net.jogtár adatbázisában.  
2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025. évi ellenőrzési terve. Közzétéve a NAV hivatalos honlapján, 2025.  
3. Czöndör Szabolcs: 2025-ben jön az energetikai elektronikus számlázási kötelezettség. Önadózó, 2024/04. szám.  

‍