Sikeres
foglalás

A 2025-ös év a magyar kriptopiacon a paradoxonok ideje. Miközben a világot az intézményi befektetések és a támogató szabályozói környezet hajtja, itthon egy furcsa kettősség alakult ki: egyrészt élvezhetjük európa egyik legkedvezőbb adózási rendszerét, másrészt szembe kell néznünk egy frissen bevezetett, ijesztőnek tűnő büntetőjogi szabályozással. Sokan úgy érzik, az állam egyik kezével ad, a másikkal elvesz. De mi az igazság? Valóban börtön fenyegeti a befektetőket, és tényleg létezik egy rejtett adóparadicsom a cégek számára? Adószakértőként, jogászként a feladatom, hogy a felszínes ellentmondások mögé nézzek, és segítsek megérteni a valós helyzetet.

A „börtön-pánik” anatómiája: mit jelent valójában a Btk. módosítása?

A legnagyobb riadalmat a 2025. július 1-jén hatályba lépett Btk. módosítás okozta, amely bűncselekménynek minősíti a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás” igénybevételét. A sajtóban megjelent hírek alapján sokan arra a következtetésre jutottak, hogy mostantól bárki börtönbe kerülhet, aki egy nem Magyarországon bejegyzett tőzsdét használ. A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb, és a pánik egy kulcsfontosságú jogi részlet félreértéséből fakad.  

A törvény a „jogosulatlanságot” egy új, úgynevezett validálási kötelezettség megsértéséhez köti. Ez a gyakorlatban az EU pénzmosás elleni irányelveinek (az ún. „travel rule”) való megfelelést jelenti, vagyis az adatok továbbítását a tranzakciók során. A probléma és egyben a jelenlegi helyzet kulcsa, hogy e validálás részletes technikai szabályait egy külön rendeletnek kellene tartalmaznia, ami még nem készült el. Ennek hiányában a kötelezettség gyakorlatilag teljesíthetetlen, így a kapcsolódó bűncselekményt tényállásszerűen elkövetni is rendkívül nehéz.  

De ez nem jelenti azt, hogy a törvény veszélytelen. A valódi célja egyértelműen az anonimitást biztosító, nem transzparens váltók és a pénzmosásra alkalmas szolgáltatások kiszorítása a piacról. A jó hírű, nemzetközi tőzsdék, amelyek szigorú ügyfél-azonosítási (KYC) eljárásokat alkalmaznak, éppen az ilyen szabályoknak való megfelelésre törekednek. A Revolut szolgáltatásainak ideiglenes felfüggesztése is ezt mutatja: nem kivonultak, hanem időt kértek az új, bonyolult szabályoknak való megfeleléshez. A tanulság tehát nem az, hogy minden külföldi tőzsde tiltott, hanem az, hogy a jövőben kizárólag a transzparensen működő, az EU-s és hazai szabályokat (mint a MiCA rendelet) betartó, engedéllyel rendelkező platformok használata nyújt biztonságot.  

A céges kriptotartás rejtett előnye: tényleg létezik HIPA-mentesség?

Miközben a magánszemélyek a büntetőjogi kockázatok miatt aggódnak, a céges oldalon egy csendes, de annál jelentősebb adóelőny körvonalazódik. Felmerült a kérdés, hogy a céges formában tartott kriptoeszközök nyeresége valóban mentesülhet-e a helyi iparűzési adó (HIPA) alól. A válasz igen, de ez nem egy külön „kriptókedvezmény”, hanem a meglévő számviteli és adószabályok logikus következménye.

A magyar számviteli törvény nem ismeri a kriptovaluta fogalmát, ezért a könyvelés során a meglévő kategóriákba kell besorolni. A kialakult szakmai gyakorlat szerint, ha egy cég befektetési, értékmegőrzési céllal tart kriptót, azt a forgóeszközökön belül egyéb követelésként kell kimutatnia. Ha viszont a főtevékenysége a kereskedés, akkor az eszköz készletnek (árunak) minősül.  

A HIPA alapja főszabály szerint az értékesítés nettó árbevétele. A kulcs itt rejlik: a követelésként nyilvántartott kriptó eladásakor keletkező nyereség a könyvelésben a pénzügyi műveletek eredményeként jelenik meg, ami nem része a nettó árbevételnek, így nem képezi a HIPA alapját. Ezzel szemben a készletként elszámolt kriptó értékesítése nettó árbevételnek minősül, ami teljes egészében HIPA-köteles. Ez a számviteli technikalitásnak tűnő különbség a gyakorlatban akár 2%-os adómegtakarítást is jelenthet a teljes nyereségre vetítve, ami a 9%-os társasági adó mellett rendkívül vonzóvá teheti a céges formát a nagy volumenű, hosszú távú befektetések számára.  

Útmutató 2025-re: Hogyan tovább?

A látszólagos ellentmondások feloldása után egy sokkal tisztább kép rajzolódik ki.

• Magánszemélyként továbbra is a 15%-os, szocho-mentes adókulcs a legfőbb vonzerő. A „fekete doboz” elv (csak a fiat pénzre váltás adóköteles) és a veszteségelhatárolás lehetősége kiváló kereteket biztosít. A 2025-ös év legfontosabb feladata a precíz, minden tranzakciót rögzítő nyilvántartás vezetése és a szolgáltató körültekintő megválasztása. Ragaszkodjunk a nemzetközileg elismert, engedéllyel rendelkező platformokhoz!

• Cégként a döntés a tevékenység jellegén múlik. A HIPA-előny valódi és jelentős, de csak akkor aknázható ki, ha a tevékenység egyértelműen befektetési célú, és a könyvelés ezt precízen tükrözi. Az üzletszerű kereskedés, a bányászat vagy a jelentős működési költségekkel járó tevékenységek esetében a szélesebb körű költségelszámolás és a 9 %-os társasági adó miatt szintén a céges forma lehet az optimális, de itt a HIPA-val már számolni kell.

A 2025-ös év tehát nem a magyar kriptopiac végét jelenti, hanem a „vadnyugati” korszak lezárását. A siker kulcsa a jövőben nemcsak a piaci ismeretekben, hanem a szabályozási környezet mélyebb megértésében és a tudatos, jogkövető magatartásban rejlik.