Sikeres
foglalás

Ha van egy céged, vagy te magad vagy a vállalkozó, akkor folyamatosan keresed a hatékony és rugalmas működés kulcsát. Ez így van rendjén! Amikor egy új feladatra kell embert találnod, szinte azonnal felmerül a kérdés: alkalmazottként vedd fel munkaviszonyba, vagy bízd a feladatot egy külsős szakértőre megbízási szerződéssel? A döntés csábítóan egyszerűnek tűnik. A megbízás rugalmasabb, kevesebb adminisztrációval jár, és első ránézésre költséghatékonyabb lehet. De mi a helyzet a buktatókkal? Egy rosszul megválasztott jogviszony ugyanis komoly fejfájást és egy NAV-ellenőrzés során akár milliós bírságot is eredményezhet.  

Ez a cikk nem jogi tanácsadás, hanem egy gyakorlatias útmutató, ami segít eligazodni a két világ között. Tisztázzuk a legfontosabb különbségeket, bemutatjuk, mire figyel a NAV, és segítünk, hogy tudatos és biztonságos döntést hozhass.

Két világ, két szabályrendszer: csapattag vagy külsős szakértő?

A legfontosabb, amit meg kell értened, hogy a munkaviszony és a megbízási jogviszony két teljesen eltérő logikán alapul. Nem csupán a papír neve más, hanem a köztetek lévő viszony teljes dinamikája is.

1. A munkaviszony: a csapattag világa

A munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve szabályozza, méghozzá meglehetősen szigorúan. Ennek a jogviszonynak a kulcsa az alá-fölérendeltségi viszony. Az alkalmazottad beilleszkedik a cég szervezetébe, van egy felettese, és neked mint munkáltatónak széleskörű utasítási jogod van felette.  

Jellemzői:

o    Munkakör: Az alkalmazottad egy általánosan meghatározott, folyamatos feladatkört lát el (pl. marketing menedzser, irodavezető).  

o    Irányítás: Te határozod meg a munkaidőt, a munkavégzés helyét és a feladatok elvégzésének módját.  

o    Eszközök: A munkához szükséges eszközöket (laptop, szoftverek, iroda) te biztosítod.  

o    Díjazás: Rendszeres, fix munkabért kap, ami nem lehet kevesebb a minimálbérnél, és megilletik a törvényben előírt juttatások (pl. fizetett szabadság, betegszabadság).  

2. A megbízási jogviszony: a szakértő világa

A megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozik, ami sokkal nagyobb szabadságot ad nektek. Itt egyenrangú, mellérendelt partnerek vagytok. A megbízott egy önálló szakértő, aki nem a céged hierarchiájának része.  

Jellemzői:

o    Konkrét feladat: Egy specifikus, jól körülhatárolt feladat vagy projekt elvégzésére szerződik (pl. egy weboldal lefejlesztése, egy szerződés véleményezése, egy rendezvény megszervezése).  

o    Önállóság: A megbízott maga osztja be az idejét és dönt a munkavégzés módjáról. Az utasítási jogod korlátozott, főként a feladat céljára vonatkozhat, nem a "hogyan"-ra.  

o    Eszközök: Jellemzően a saját eszközeivel dolgozik.  

o    Díjazás: Szabadon állapodtok meg a megbízási díjban, ami lehet teljesítéshez kötött, és nincs kötelező minimális összege. Nem jár fizetett szabadság vagy betegszabadság.  

A döntő kérdés: mit mond a gyakorlat?

A hatóságokat egy esetleges ellenőrzés során nem az fogja érdekelni, hogy mi a szerződés címe, hanem az, hogy a valóságban hogyan működik a kapcsolatotok. Ezt hívják a szerződés valódi tartalma szerinti minősítésnek. Ha egy "megbízási szerződés" valójában egy munkavállalói viszonyt takar, azt színlelt szerződésnek (vagy bújtatott foglalkoztatásnak) minősítik.  

Gyorsteszt a döntéshez: Mielőtt szerződést kötsz, tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket. Minél több az "igen" válasz, annál valószínűbb, hogy munkaviszonyról van szó.

• A feladat egy folyamatosan ellátandó munkakört takar?
• Előírod a napi munkaidőt (pl. 9-től 5-ig) és a munkavégzés helyét?
• Részletes utasításokat adsz a feladat elvégzésének módjára is?  
• A céged biztosítja a munkavégzéshez szükséges alapvető eszközöket?  
• A feladatot szigorúan személyesen kell elvégezni, helyettes bevonása nélkül?  
• A díjazás egy fix, rendszeres havi összeg, a teljesítménytől függetlenül?

‍

A feladat egy folyamatosan ellátandó munkakört takar?  

• Előírod a napi munkaidőt (pl. 9-től 5-ig) és a munkavégzés helyét?
• Részletes utasításokat adsz a feladat elvégzésének módjára is?
• A céged biztosítja a munkavégzéshez szükséges alapvető eszközöket?  
• A feladatot szigorúan személyesen kell elvégezni, helyettes bevonása nélkül?  
• A díjazás egy fix, rendszeres havi összeg, a teljesítménytől függetlenül?

A pénzügyek: mire számíthatsz adózás terén?

A két jogviszony közterhei jelentősen eltérnek, ez a megbízási forma egyik fő vonzereje.

• Munkaviszony: Az adózás viszonylag egyszerű. A bruttó bérből levonásra kerül a 15% SZJA és a 18,5% TB-járulék, te pedig mint munkáltató a bruttó bér után 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetsz. (főszabály szerint!)
• Megbízási jogviszony: Itt a helyzet bonyolultabb. A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A megbízottad választhat 10%-os költséghányadot (ilyenkor a díj 90%-a után adózik) vagy tételes költségelszámolást. A kulcs a biztosítási jogviszony:
  • Ha a megbízási díjból származó havi jövedelem (nem a bevétel!) eléri a minimálbér 30%-át (ez 2025-ben 87.240 Ft), akkor a megbízottad biztosítottá válik, és a jövedelme után meg kell fizetni a 18,5% TB-járulékot és a 13% szochót is.  
  • Ha a jövedelem e határ alatt marad, a 18,5% TB-járulékot nem kell megfizetni, ami jelentős megtakarítást jelenthet.  

A kockázat: amikor a NAV kopogtat

A látszólagos adóelőny azonban könnyen a visszájára sülhet el. A NAV jellemzően egy átfogó adóellenőrzés során figyel fel a gyanús, rendszeres megbízási szerződésekre. Ha a hatóság átminősíti a jogviszonyt, a következmények súlyosak:  

• Adóhiány és bírság: Visszamenőleg, akár 5 évre is meg kell fizetned a munkaviszony után fizetendő összes adót és járulékot. Erre jön az adóbírság, ami az adóhiány 50%-a, de szándékosság esetén akár 200%-a is lehet.  
• Késedelmi pótlék: Az adóhiányra a megállapításig késedelmi pótlékot is felszámítanak.  
• Munkajogi követelések: A "megbízottad" utólag munkaügyi pert indíthat, és követelheti az elmaradt juttatásokat, mint pl. a szabadságmegváltás, a végkielégítés vagy a túlórapótlékok.  
• Egyéb szankciók: A céged elveszítheti a "rendezett munkaügyi kapcsolatok" minősítést, ami számos állami támogatás feltétele, sőt, akár a közbeszerzési eljárásokból is kizárhatnak.  

A Kúria friss ítélkezési gyakorlata is megerősíti, hogy a minősítés mindig az eset összes körülményének mérlegelésén múlik. Egy 2023-as, ételfutárokkal kapcsolatos döntésben például a megbízási jogviszonyt találták jogszerűnek, mert a futárok jelentős önállósággal rendelkeztek: maguk döntöttek a munkaidejükről és visszautasíthattak megbízásokat. Ezzel szemben egy másik ügyben a napi 4 órás kötelező rendelkezésre állás már elegendő volt az átminősítéshez.  

Konklúzió: a tudatosság a legjobb védelem

A munkaviszony és a megbízási jogviszony közötti választás nem lehet pusztán pénzügyi optimalizálás kérdése. A döntésnek a feladat valós természetén és a köztetek lévő viszony tényleges jellegén kell alapulnia.

A legfontosabb tanácsom: a gyakorlatod kövesse a szerződésedet! Hiába van tökéletesen megfogalmazva egy megbízási szerződés, ha a mindennapokban munkavállalóként kezeled a szakembert. A tudatos jogviszony-választás, a szerződés és a gyakorlat összhangja, valamint a kockázatok ismerete elengedhetetlen a biztonságos és jogszerű működéshez. Ha pedig egy helyzet határesetnek tűnik, a legjobb befektetés, ha beszélsz egy adózási vagy munkajogi szakértővel. Én itt vagyok neked!

‍